Közel járnak az ezermilliárdhoz az uniós kifizetések
Az Európai Bizottság eddig minden teljesítésalapú számlát kifizetett Magyarországnak a 2014–2020-as ciklusban – írja a Világgazdaság Online. Legutóbb decemberben egy 626 milliárd forintos csomagot ellentételezett.
A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklus projektjei kapcsán Magyarország eddig 3368 millió euró – mintegy 1054 milliárd forint – értékben nyújtott be időközi, azaz teljesítéslapú számlákat az Európai Bizottságnak (EB). Ebből 3072 millió eurót, vagyis 961 milliárd forintot már ténylegesen ki is fizetett Brüsszel – közölték a Világgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség sajtóirodájának munkatársai.
A tényleges kifizetéssel kapcsolatban magyarázatképp hozzátették: az uniós jogszabályok alapján a benyújtott költségnyilatkozatban lévő összegek 90 százalékát utalja át az EB, a fennmaradó hányadot később küldik, az éves elszámolás során. Ez alól csak a Vidékfejlesztési program kivétel. Mindez a tárca szerint azt jelenti, hogy az uniós testület eddig minden benyújtott hazai költségnyilatkozatot ellentételezett.
A Világgazdaság Online megkeresésére a Miniszterelnökség arról is tájékoztatott, hogy legutóbb tavaly november-decemberben küldtek ki teljesítésalapú számlákat az Európai Bizottságnak 2 milliárd euró, azaz 626 milliárd forint értékben, és decemberben Brüsszel folyósította is az összeget.
A kormány legközelebb az idei második negyedévben tervez időközi számlákat benyújtani, így az április–júniusi időszak előtt nem is számítanak újabb átutalásra az uniós testülettől.
Mivel a 2014–2020-as uniós projektek zöménél az elnyert összeg 50-75 százalékát is felvehetik előlegként a kedvezményezettek, a kormány lényegében a központi költségvetés kockázatára és terhére előfinanszírozza az uniós beruházásokat. Vagyis a győztes pályázóknak állami forrásból kifizetett 4270 milliárd forintból eddig azért ellentételezett „csak” 961 milliárdot az EB, mert a fejlesztések többsége még nem tart abban a fázisban, hogy teljesítésalapú számlákat hozzon. Emögött rendszerint az áll, hogy elhúzódik a közbeszerzési eljárás, aminek következtében a tényleges forrásfelhasználás is csúszhat. Így viszont a kabinet kénytelen volt kétszer is megemelni az uniós támogatások megelőlegezésének költségvetési keretét, előbb 2016. novemberben 800 milliárd, majd tavaly augusztusban újabb 700 milliárd forinttal.
A 2014–2020-as ciklusra egyébként 8900 milliárd forint volt a Magyarországnak előirányzott uniós forráskeret, ám ezt a kormány állami forrásból kiegészítette, így tavaly márciusig az eredeti összeg 105 százalékának megfelelő 9358 milliárd forint értékben jelentetett meg 526 felhívást. Utóbbiakra eddig 153,3 ezer pályázat érkezett be, 12 421 milliárd forint támogatási igénnyel. Közülük 80,3 ezer kedvezményezettnek 8140 milliárd forint támogatást már odaítéltek, a 4270 milliárdos kifizetésen pedig 47,2 ezer projektgazda osztozik. A fejlesztéspolitikai rendszer célja, hogy március végéig az összes forrást odaítéljék a pályázó cégeknek és önkormányzatoknak. (Gyöngyösi Balázs, vg.hu)
Kapcsolódó cikkeink
AM: a méhészeti ágazat jelentősége túlmutat önmagán
A méhészeti ágazat jelentősége túlmutat önmagán, mézet lehet importálni, beporzást…
Tovább olvasom >A méhészeti ágazat jelentősége túlmutat önmagán
Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem – jelentette ki Nagy…
Tovább olvasom >EU: a nemzetközi jog alkalmazása kötelezettség a kibertérben is
Az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot hagyott jóvá a nemzetközi jog…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >