Korszerűbb fürdők kellenek

Már nincs szükség kapacitásbővítésre a magyarországi fürdőágazatban, annál inkább a drágán működő létesítmények energetikai korszerűsítésére, környezettudatossá tételére és szolgáltatási színvonaluk emelésére – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Magyar Fürdőszövetség új ügyvezető elnöke. Mint Boros László Attila rámutatott: mára mindenütt megérett az idő az elavult műszaki megoldások cseréjére, élménynövelő beavatkozásokra, kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokra. Nem véletlenül, hiszen a legtöbb, turisztikai jelentőségű fürdő a Széchenyi-terv egymást követő szakaszaiból finanszírozott nagy fürdőfejlesztési hullámok terméke, azaz 2001–2013 között épült.

Az elnök szerint a turizmus egyik alappillérének is számító, 95 százalékban önkormányzati és állami tulajdonú létesítmények felújítását a Kisfaludy szállásfejlesztési programhoz hasonló támogatási rendszerrel lehetne és kell megújítani. A Modern városok programban most több megyei jogú város kaphat közel tízmilliárd forintos fürdőfejlesztési támogatást, amelyből Boros László szerint már nem a kapacitást, hanem az élménylehetőségeket és a minőség szintjét kellene emelni. A jellemzően óriási rezsiköltséggel működő létesítmények energetikai fejlesztésére nem telik a bevételekből, holott jó lenne csökkenteni az üzemeltetési költségeket is.

A fürdőszövetség egyik legfontosabb célja, hogy elérje az ágazatot terhelő 27 százalékos áfa csökkentését, hiszen mielőbb forrást kell találni a bérek emelésére is. Mivel néhol már az állami egészségügyben is magasabbak a fizetések, kórházak is el tudják csábítani például a fizioterápiás asszisztenseket, gyógytornászokat és gyógymasszőröket az akár 20 százalékkal is magasabb ajánlataikkal. A vidéki fürdőkben különösen nehéz pótolni a szakképzett munkaerőt, pedig az ott dolgozók helyben tartása társadalompolitikai cél is – hívta fel a figyelmet Boros László Attila, aki a Büki Gyógyfürdő Zrt.-t is irányítja, korábban pedig a Gyulai Várfürdőt üzemeltető céget vezette. (vg.hu)