Korszerű szellőztetéssel növekedhet a tejtermelés egy tanulmány szerint

Szerző: Trademagazin Dátum: 2026. 01. 20. 11:38

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A nagy sebességű szellőztető rendszerek nemcsak az állatok közérzetét javítják, hanem bizonyíthatóan csökkentik a hőstresszt és növelik a tejtermelést – állapították meg magyar kutatók a Journal of Thermal Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

A hőstressz komoly gazdasági veszteséget jelent a nagyüzemi állattartásban, különösen a tejelő tehenek esetében – írták a MATE MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

A kutatók a vizsgálat során két nagy szarvasmarha-csoport eredményeit hasonlították össze: az egyik állomány hagyományos ventilátorokkal, a másik nagy légsebességű, hőmérséklet-vezérelt rendszerrel hűtött környezetben élt. Bár a külső hőmérséklet és páratartalom mindkét csoportnál meghaladta a hőstressz-küszöböt, az új rendszer négyszeresére növelte a légsebességet. Ennek hatására a tehenek testhőmérséklete alacsonyabb lett, több időt töltöttek takarmányfelvétellel, és átlagosan napi három literrel több tejet adtak.

A kutatás különlegessége, hogy a technológiai fejlesztés hatását molekuláris szinten is vizsgálták. A vérminták elemzése azt mutatta, hogy az új hűtési rendszer nemcsak komfortosabb környezetet teremt, hanem módosítja a sejtek stresszválasz-mintázatát is. A hőstressz általában fokozza a hősokk-fehérjék (HSP-k) termelődését, ám a korszerű ventilátorokkal hűtött csoportban ezeknek a géneknek az aktivitása alacsonyabb volt.

Emellett a prolaktin és más anyagcserét szabályozó gének dinamikus mintázatot mutattak, ami azt jelzi, hogy a sejtek rugalmasan alkalmazkodtak a környezethez.

A kutatók szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok idején elengedhetetlen olyan technológiák alkalmazása, amelyek egyszerre javítják az állatjólétet és a gazdasági fenntarthatóságot. A nagy sebességű ventilátorok bevezetése az egyik lehetséges költséghatékony eszköz lehet mindkét cél elérésére.

A vizsgálatot az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei végezték.

A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázata, valamint az NKFIH Kooperatív Doktori Programja támogatásával valósult meg.