Kőröstej: magyar sajtcég az arab piacokon

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 10. 27. 12:05

Huszonkét évvel ezelőtt kezdett kereskedésbe, mára közel kétszázmilliós sajtgyárat igazgat a libanoni származású Riad Naboulsi, a Kőröstej tulajdonosa. A cég bevétele többségét az arab országokba exportált “krémfehér sajtból”, szerzi be, ügyfelei közé tartozik a libanoni hadsereg is, amelynek Buda nevű konzervsajtot ad el. “A magyar állam ingyen taníttatott, magyarnak érzem magam, magyar embereket foglalkoztatok, magyar alapanyagból termelek” – mondta az [origo]-nak a sajtgyáros.

“Egy kiló hungári lesz” – Riad Naboulsi, a magyar-libanoni sajtgyáros szerint csak így kérik cége sajtját az arab világ boltjaiban. “Leginkább a fetához hasonlítható az arab piacra gyártott fehér sajtunk” – meséli az éves szinten húszezer tonna sajtterméket gyártó Kőröstej libanoni származású tulajdonosa.

A magyar cég “krémfehér sajtját” elsősorban Libanonba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba és az Arab Emirátusokba exportálja a cég, de mennek kamionok Jemenbe, Szíriába is. Emellett a Kőröstej szállít sajttermékeket a környező államokba és a nyugat-európai országokba is, leginkább az ott élő araboknak.

Riad Naboulsi Libanonban született, és 1975-ben, tizennyolc évesen jött Magyarországra. A debreceni egyetemen végzett sebészorvosként, de már akkor foglalkozott kereskedelemmel. A nyolcvanas években a tapolcai kórházban dolgozott, és emellett arab importőröknek közvetített magyar élelmiszereket, elsősorban édességeket.

Az üzletember ezt követően, majdnem napra pontosan huszonkét évvel ezelőtt, 1989 októberében alapította a Caravanes Kft.-t, amely több cég exporttevékenységét fogja össze. 1992-ben a privatizálta a nagykőrösi sajtüzemet, amely később bezárt, majd a Kőröstej néven működő cég 2000-ben a kőröstetétleni, 2006-ban a hajdúböszörményi gyárral bővült. A Caravanes Kft. koordinálja továbbá a Baranya megyei kacsótai üzem és a Drávatej exporttevékenységét is, előbbi gyárat 2009-ben vette meg egy libanoni befektető, utóbbit pedig 2010-ben egy másik libanoni üzletember.

A siker miatt a vállalkozás vonzóvá válhat tőkeerős nyugati cégek számára, ám a cégvezető azt mondta, valóban vannak érdeklődők, de nem szeretné eladni a társaságot, mert akkor romolhat a minőség, a sajt elvesztené a magyar jellegét. “Akkor már nem biztos, hogy hungárit kérnének az arab boltokban” – fogalmazott az üzletember, aki egyúttal közölte, arab befektetőt sem vonna be a cégbe, mert a társaság fokozatosan növekszik, nincs ilyen típusú kényszer.

Az üzletember azt sem tervezi, hogy másik országba vigye a cégét vagy másik országban hozzon létre gyárat. “A magyar állam ingyen taníttatott, magyarnak érzem magam, magyar embereket foglalkoztatok, magyar alapanyagból termelek. Magyarországon keresem a pénzt, itt is akarom elkölteni, nem foglalkoztat az elköltözés gondolata” – fogalmazott.

“Közel tíz éve ismerem Riadot, egy másik kultúrából érkezett, kedves, határozott ember” – jellemezte az üzletembert Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej ügyvezető igazagtója, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. Hozzátette, Naboulsi az érdekeit a cél elérésében nagyon határozottan képivseli.

A Riad Naboulsi által alapított, Caravanes Kft. több cég exporttevékenységét fogja össze. A társaság árbevétele az Opten cégnyilvántartása szerint 2008-ban közel 60, 2009-ben 135 millió forint volt, tavaly pedig meghaladta a 172 millió forintot, a 2008-as adózott eredmény 7,4 millió forintról 2009-re 57 millió forintra hízott, 2010-ben pedig 19,6 millió forintra rúgott.

A Kőröstej forgalma a cégvezető szerint a kétezres évek elején 2 milliárd forint volt, idén 20 milliárd körül lehet, jövőre pedig Naboulsi 23 milliárdos forgalomra számít. Az Opten adatai szerint a Kőröstej Zrt. 2008-ban 10,5 milliárd forintos árbevétel mellett 255,3 millió forintos adózott eredményt termelt, egy évvel később a forgalom 12,1 milliárd forintra emelkedett, a profit pedig 651,7 millió forint volt, 2010-ben pedig 15,5 milliárd forintos árbevételhez 210,3 millió forintos nettó eredmény társult. A cégcsoportot tavaly bővítő Dráva Tej 2010-ben 2,2 milliárd forintos árbevétel mellett közel 60 millió forintos veszteséget produkált. A cég a HVG legnagyobb magyarországi vállalatokat felsoroló listáján a Kőröstej a 488., a dohány- és élelmiszer-ipari cégek között pedig a 41. helyen van.

A fókuszban lévő arab piacok mellett a Kőröstej a magyar piacra is szállít termékeket, de Naboulsi szerint nincs igazán igény a széles sajtválasztékra. “Magyarországon a trappista a sajt, a legtöbbet abból adnak el. A teljes sajtforgalom négyötödét adhatja, a fennmaradó részen osztozik ezerféle másik sajt. Gyártatok én is trappistát, de azt kell tudni, hogy a boltokban kapható trappistát csak alacsony áron vásárolja meg a kereskedő, ezer forint alatt kell beszállítanom, különben nem veszik át. Egy igazán jó minőségű trappistát azonban 1100-1200 forintért kellene beszállítanom, erre jönne rá a kereskedő haszna meg az áfa, erre pedig nem lenne kereslet” – mondta Naboulsi. “A megfelelő kereslet híján a kapacitásokat a biztos felvevőpiacnak mondható arab kereslet kiszolgálására fordítjuk. Azért is, mert jobb áron tudunk értékesíteni” – fogalmazott az üzletember.

Az arab kereskedők és élelmiszer-forgalmazók mellett a Kőröstejnek van egy speciális piaca is: a libanoni hadseregnek szállít évente 700-800 tonna ömlesztettsajt-konzervet, amely két évig eltartható. “Most tárgyalunk a jordán hadsereggel, és egy jóval nagyobb megrendelésre is van kilátás. Egy kereskedő megkeresett, hogy szállítsunk az angol hadseregnek konzervált terméket, de ők három év szavatosságot kérnek, még nem tudjuk, hogy ennyi ideig jók maradnak-e a termékek. Most folynak a kutatások, reméljük, összejön. Ha sikerül, akkor a szóban forgó kereskedő akár ötezer tonna termék gyártására adhat megbízást” – fogalmazott az üzletember.

A cég gyorsabb növekedését Naboulsi szerint a kormány segíthetné elő, elsősorban adminisztratív segítséggel. Mint mondta, nyugat-európai országokban is egyre több kormány igyekszik támogatni az arab világba irányuló exportot. “Az élelmiszeriparban óriási lehetőségek vannak, és nem csak a cégem által gyártott sajtokra gondolok. Egy 350 milliós piacot lehet ellátni élelmiszerrel, mert az arab országok szinte mindent importálnak, és mindig is szükségük lesz élelmiszerre. A magyar élelmiszerek eladhatók az arab államokban, ezt biztosan állíthatom” – fogalmazott az üzletember.

“Ha a vámokat például csak Libanonban el lehetne törölni vagy csökkenteni, meg lehetne sokszorozni a sajtexportot. Nem csak a sajtról van szó – mondta Naboulsi -, hanem a húsiparról is. “Egy szó mint száz, pályázati pénzekkel és magas rangú tárgyalásokon keresztül könnyen megtöbbszörözhető lenne az export” – tette hozzá Naboulsi, aki példaként azt mondta, Szaúd-Arábiába havonta 15-20 ezer tonnás mennyiségben érkezik a fagyasztott brazil csirke, jelenlegi árfolyamon 440 forintért. Szerinte ennél jobb árat tudna adni a magyar baromfiipar.

“A lehetőséget ki kellene használni, de szerintem az egyik probléma, hogy a magyar élelmiszer-ipari vállalkozók nem feltétlenül ismerik az arab kereskedőket. Itt jöhetne képbe az állami segítség, például létrejöhetne egy szaúdi-magyar kereskedőház, amely csirkét szállítana az ottani piacra” – mondta a Kőröstej vezetője.

Az üzletember szerint a másik gátja a magyar csirkehús arab piacon való térnyerésének, hogy sok magyar csirkeipari szereplő nem csinál úgynevezett halal vágást, pedig vallási okokból csak ezeket a csirkéket lehet értékesíteni az arab piacokon. Naboulsi közölte, hogy ehhez például az kell, hogy az állat levágásakor azt mondják, hogy “Isten nevében”. Ezt az üzletember szerint úgy oldják meg a Szaúd-Arábiába csirkét exportáló külföldi cégek, hogy minden vágásnál magnóról hangzik el a mondat. “Tapasztalatom szerint a magyar csirkefeldolgozók azt gondolják, hogy nehéz és költséges megszerezni a halal tanúsítványt, pedig csak utána kellene nézni, hogy mi szükséges hozzá, igy kiderülne, nem is olyan bonyolult” – mondta a Kőröstej vezetője, aki arra a felvetésre, miért nem vág bele a csirkeexportba, azt mondta, “én sajttal foglalkozom, abból élek, azt szeretném egyre jobban csinálni”. [origo]

Kapcsolódó cikkeink