Korai elfogadókon áll vagy bukik a siker
Új terméket piacra dobni drága és kockázatos, de nélkülözhetetlen. A rizikó lényege, hogy forintban tízmilliókba kerül a fejlesztés és a bevezető marketing, ám az újdonságok 80 százaléknál nagyobb része nem éli túl a harmadik évet. Sokféle előny származik abból, ha egy új árucikk csatát nyer. Ily módon egy gyártó növelheti eladásait és piaci részesedését. Javíthatja árrésének szerkezetét, s megvédheti stratégiai pozícióját. Kereskedők számára egy újdonság révén emelkedhet a kategória forgalma, s vele együtt a profit.
Lelkesen megveszik az ismeretlent
Gyakran már a bevezetés korai szakaszában eldől egy új termék sorsa. Ha a marketing elmarad az optimálistól, akkor az végzetes lehet, még mielőtt a termék igazán elindulna. Ezért a folyamat kezdeti szakaszában fontos elkapni azt az ütemet, amellyel az újdonság bekerül a piacra.
Ebből a szempontból két alapvető fogyasztói csoportot lehet megkülönböztetni. Egyikbe tartoznak a korai elfogadók, akik lelkesen megvesznek egy ismeretlen árucikket. Másikba pedig azok, akik inkább megvárják, amíg mások kipróbálják az újat; ők a késői elfogadók.
A korai elfogadók reagálásából lényeges ismeretek származnak az összes fogyasztó várható viselkedéséről. Ezért leginkább tőlük függ, mennyire lesz eredményes az újdonság; kedvező és negatív benyomásaikról szívesen beszélnek másokkal, miközben hamar megbarátkoznak azzal, ami tetszik nekik.
A marketingeseket a korai elfogadóktól kapott visszajelzések segítik abban, hogy megfogalmazzák értékesítési lehetőségeiket, s már a folyamat elején finomra hangolják stratégiájukat – a maximális siker érdekében.
Olyanok a korai elfogadók, mint a barométer; megmutatják egy márkatermék hosszú távú életképességét, és prognosztizálják átütő sikerét.
Egyik kockáztat, a másik nem
Felmerül a kérdés: kik a fogyasztók között a korai elfogadók? A Nielsen és BASES nevű vállalata – amely világszerte az új termékek pályafutásának legnagyobb előre jelzője – kifejlesztett egy kutatási módszert egy-egy innováció potenciális korai elfogadóinak azonosítására. Továbbá annak feltárására, hogy a korai és késői elfogadók miben különböznek egymástól a kockáztatásra, változtatásra való hajlam és befolyásolhatóság szempontjából.
A módszer tesztelése során két adatcsoportot használtak a Nielsen kutatói. Az egyikben értékelték az új termékek vásárlásainak adatait, két évre visszamenőleg, összesen öt kategóriában: cereália, keksz, olcsó sampon, fogkrém és drága sampon.
A másodikban az attitűdöt kifejező tíz állításról kérdezték meg egy fogyasztói panel tagjainak véleményét.
A panel tagjai közül azonosították a korai és a késői elfogadókat, és így külön lehetett értékelni válaszaikat az attitűdre vonatkozó állításokkal kapcsolatban.
Felfedezték az „optimális fogyasztót”
A Nielsen új kutatása alapján megállapíthatjuk, hogy nyugodtan tekinthetjük a korai elfogadókat „optimális fogyasztóknak” is, mind gyártói, mind kereskedői szempontból. Más oldalról nézve ők azok a fogyasztók, akiken az innovatív árucikkek jövője áll vagy bukik.
A kutatás szembeötlő különbségeket tárt fel a két csoport vásárlási magatartásában. A vélemények legmarkánsabban a következő állításnál tértek el: „Ki szoktam próbálni új termékeket, még mielőtt mások is megteszik ezt.” A megkérdezettek válaszai ráirányítják a figyelmet a korai elfogadók feltűnő kísérletező kedvére.
A korai elfogadók másik figyelemre méltó jellemzője: szívesen keresik az újdonságokat, és hiszik azt, hogy általában hamarabb fedeznek fel valami újat, mint családjuk többi tagja. Szívesen mesélnek barátaiknak vagy családjuknak az általuk kipróbált innovációkról. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy ajándékkal vagy kedvezménnyel ösztönözzék őket újdonságok megismerésére.
A piackutatók tapasztalatai szerint a korai elfogadókból jelentős arányban lesz rendszeres kategóriavásárló: adott kategóriából sokkal többet vásárol, mint a többiek, és hamarabb megkedvel egy termékcsoportot. Így például az öt vizsgált kategória újdonságaiból a későiekhez képest a korai elfogadók majdnem kétszer annyit vásároltak.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >Áttörést ért el a DairyX a tejmentes kazein előállításával
Jelentős előrelépést tett az izraeli DairyX Foods start-up a tejmentes…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával küzd a brit Co-op 40 millió fontnyi vesztesége ellen
A brit Co-op szupermarketlánc mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a tolvajok…
Tovább olvasom >