Kopogtat a közösségi gazdaság

Megosztott autók, nappalik, fúrógépek, könyvek – a közösségi média és a technológia fejlődése lehetővé és elérhetővé tette javaink megosztását, úgy, hogy ebből magán­emberként is profitálhatunk. A megosztáson alapuló gazdaság hatása kicsi ugyan, de már itt kopogtat az ajtón.

Több világvárosban is utcára vonultak a taxisok az ellen tiltakozva, hogy a megosztáson alapuló Uber taxiszolgáltatás megjelent konkurenciaként a városukban. A taxisztrájknak egyedül az Uber volt a nyertese, azok is igénybe vették a szolgáltatást, akik eddig nem hallottak róla.

Közvetlen kapcsolat

Miről is van szó? Egy okostelefonos alkalmazásról, mely közvetlenül összeköti a taxit az utassal, kiiktatva a diszpécsert. A fuvar végén pedig automatikusan levonja a díjat az előre megadott bankkártyáról. És ami a legszebb a dologban: az utast és a taxist is pontozni lehet a végén, így alakítva ki a jövőbeni bizalmat.

De hasonló módon működik az AirBnB szállásközvetítő is, csupán a szállodák üzletét rontja. A szolgáltatás segítségével bárki kiadhatja házát, szobáját. A pontozás, véleményezés itt is fontos szerepet játszik a bizalom megteremtésében. A nem olcsóságukról híres New York-i szállodák már lázadoztak a szolgáltatás ellen. A brazil világbajnokság idején 120 ezer szobát adtak ki hasonló módon, 38 millió dolláros bevételhez jutottak a szállásadók.

Iroda két órára

Berkovics Dalma, a megosztáson alapuló gazdasággal foglalkozó OuiShare magyarországi vezetője szerint régen is létezett megosztáson alapuló gazdaság – például autó- vagy DVD-kölcsönző –, ám a technológia fejlődésével, az internet elterjedésével újabb online piactereket lehetett megnyitni. Így jöhettek létre például a közösségi irodaházak is, ahol szükség szerint, például órára is bérelni lehet az irodát. Szerinte a hozzáférés fontosabb lett, mint a tulajdon. Az a fontos, hogy akkor és ott érjem el a dolgokat, vehessem igénybe a szolgáltatásokat, amikor és ahol szükségem van rá. Persze egy ilyen közösségi térben a bizalom felépítése, megléte rendkívül fontos, ezt pedig kölcsönös értékelési rendszerekkel lehet megalkotni.

Kiss Gergely, az eNet ügyvezető igazgatója szerint a megosztáson alapuló szolgáltatások azért működnek, mert az embernek nem fúrógépre van szüksége, hanem egy lyukra a falban. Noha konkrét számok nincsenek, a gazdasági hatásai is látszanak már ennek a közösségi gazdaságnak, mert például a szállodaláncok nem hiába kezdtek el tiltakozni a közösségi szobakiadás ellen. Magyarországon is beindult több hasonló jellegű szolgáltatás, ám ezek csekély hatással vannak a magyar gazdaságra. A makrogazdasági adatok sorozatos elemzésekor ez a hatás nem jelentkezik.

Totális kontroll

Síklaki István, az ELTE szociálpszichológusa szerint a társadalomban két alapvető motívum határozza meg a gazdaság működését: az egyik a totális kontroll, amikor én rendelkezem egy tárgy felett, és döntök annak sorsáról, a másik az együttérzés és reciprocitás, amikor másokkal is hajlandó vagyok megosztani dolgaimat. Meglátása szerint a megosztáson alapuló gazdaságot a gazdasági válság is megerősítette, amikor kétszer is meggondoltuk, hogy megvásároljunk-e valamit, vagy sem. A magyarországi társadalomban a birtoklás vágya igen erős, így egyelőre ez a megosztásos modell nem fenyegeti a gazdaság egészét.

Rózsa Iván, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója szerint a technológia fejlődése, az okostelefonok megjelenése és elterjedése, a mobil­internet jelenti a következő lépést és robbanási lehetőséget ezen a téren. Azonban azt is hozzátette, hogy noha döntő többségükben az emberek okostelefont vásárolnak, azért a régi készülékek még ott vannak az előfizetők kezeiben. n

V. E