Konferencia a zsírsertések szerepéről az élelmiszeriparban

A zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások eredményeiről és ipari hasznosításáról kezdődött kétnapos konferencia csütörtökön Herceghalomban.

Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) által immár második alkalommal megszervezett Fatty Pig elnevezésű tanácskozásra a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek kutatók és üzletemberek, közöttük az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás elnöke is, aki a mangalica bevezetését tervezi – ismertette a konferenciáról kiadott közlemény, amelyet a WESSLING Hungary Kft. juttatott el az MTI-nek.

Rátky József professzor, a konferenciát szervező ÁTK főigazgatója a közlemény szerint kiemelte: ma már nyilvánvaló, hogy a magas minőségű sertéshús előállításában a zsírsertés fajtáknak kulcsszerepük van, a szektoron belül prémium szegmenst és hatalmas nemzeti, genetikai, valamint gazdasági értéket képviselnek. Ennek kiaknázása érdekében kiemelten fontos élettani és genetikai jellemzőik alaposabb megértése, kutatása.

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a magas minőségű sertéshús előállítása a 2012-ben kormányhatározatban meghirdetett sertésstratégiai program egyik sarokköve, jövőre további támogatásokra és a jogi környezet egyszerűsödésére számíthatnak a tenyésztők. Hozzátette, hogy a magas hozzáadott értékű hústermékeknek nagyon fontos az ázsiai piac.

Lo Csin-Hszien Ra, az 551 HORAI, az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás tulajdonosa, aki viszonteladói rendszerén kívül 60 saját étteremmel és üzlettel rendelkezik Oszakában, kifejezetten a mangalica kedvéért jött Magyarországra. Elmondta, hogy a magyar mangalica azért keltette fel az érdeklődésüket, mert rendkívül jó minőségű és ellenálló fajta, amely nem szorul az emberi egészségre káros, gyógyszeres kezelésre.

A résztvevők közül többen is hangsúlyozták: egy prémiumtermék sikeres piaci szerepléséhez a hamisítások kiszűrése érdekében elengedhetetlen a nyomon követhetőség, amely egyebek között a megfelelő háttérvizsgálatok, molekuláris-genetikai kutatások révén valósulhat meg.

Micsinai Adrienn, a Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos műhellyel együttműködve a MANGFOOD-projekt során találták egy, csak a mangalicára jellemző génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sőt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalica-tartalom mellé. (MTI)