Komoly változások jöhetnek a boltok polcain a klímaváltozás miatt
A klímaváltozás következményei egyre súlyosabbak a Kárpát-medencében, ahol olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek korábban jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, azonban ma már nem megfelelő számukra a klíma. A málna például egyre ritkább, míg olyan növények, mint a füge és egyes banánfajták, egyre gyakoribbá válnak – mutatnak rá szakértők.
Radikális változások az agráriumban

Jönnek a mediterrán növények
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint a klímaváltozásra az agráriumnak azonnali és jelentős átalakítással kell reagálnia. A talaj- és területhasználati gyakorlatok drámai változtatást igényelnek, például a hagyományos szántást egyre inkább fel kellene hagyni. A szántás ugyanis jelentős károkat okoz a talajban, csökkenti a nedvességtartalmat, és elégeti a szerves anyagokat, ami hosszú távon a termőtalaj pusztulásához vezethet. Korszerűbb, szántásmentes technológiákkal ezek a problémák enyhíthetők lennének – olvashatjuk a vg.hu cikkében.
A vízhasználat új kihívásai
A klímaváltozás másik jelentős problémája a talajban hasznosuló víz mennyiségének csökkenése. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken drámai mértékben, hanem az emelkedő hőmérséklet miatt fokozódó párolgás okoz gondot, így a talajban kevesebb víz marad meg. Az időjárási szélsőségek fokozódásával ráadásul egyre több intenzív, rövid ideig tartó esőzéssel találkozunk, amelyek során a lehulló csapadékot nem tudjuk hatékonyan eltárolni sem a talajban, sem tározókban.
Mediterrán növények előretörése
A Kárpát-medence klímája mára sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájához. Ez komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára, mivel az állattenyésztést és a növénytermesztést is alkalmazkodásra kényszeríti. Gyuricza Csaba szerint nemcsak az alkalmazott technológiákat, hanem a megtermelt növény- és állatfajokat is újra kell gondolni. Olyan növények, mint a málna és a szeder, amelyek egykor jól érezték magukat Magyarországon, mára a klímaváltozás áldozatai lettek. Míg korábban több ezer hektáron termesztettek málnát, manapság ez már csak néhány száz hektárra korlátozódik.
Ugyanakkor megjelentek olyan növények, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna a térségben. A füge és egyes banánfajták termesztése egyre gyakoribbá válik, ami a mediterrán klíma terjedésének egyértelmű jele.
A jövő kihívásai és lehetőségei
Bár a klímaváltozás komoly veszélyeket jelent a magyar mezőgazdaságra, Gyuricza Csaba rámutatott arra is, hogy a változások közepette is vannak kiaknázatlan lehetőségek. A gabonafélékre és kukoricára alapozott feldolgozóipar, az élelmiszeripar, valamint az elsődleges és másodlagos feldolgozás terén hatalmas potenciál rejlik. A verseny az idővel azonban éles, hiszen évről évre jelentős károk érik a gazdákat és a nemzetgazdaságot.
Ahhoz, hogy a magyar agrárium alkalmazkodni tudjon a 21. századi kihívásokhoz, elengedhetetlen a teljes struktúraváltás és a környezetbarát technológiák mielőbbi bevezetése.
Kapcsolódó cikkeink
Kulcsfontosságú a felelős mezőgazdasági vízgazdálkodás az aszályos időszakban
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás…
Tovább olvasom >Összefogásra van szükség a sikeres vízgazdálkodáshoz
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással érhetünk el eredményeket:…
Tovább olvasom >Magasabb szintre emelné a gazdálkodók technológiai tudatosságát és eredményességét a Syngenta Agronomy Solution csapata
A mezőgazdaság jól érzékelhető kihívásai – a klímaváltozás, az időjárási…
Tovább olvasom >További cikkeink
Akciók, árak, alternatívák – promóciós helyzetkép a magyar háztartásokban
Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója a Promóciók Napja konferencián…
Tovább olvasom >Sikeresen zárult a „Passzold vissza, Tesó!” 2025-ös tavaszi kampánya!
Idén már hetedik éve tart a ‘Passzold vissza, Tesó!’ használt…
Tovább olvasom >K&H: hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők
Elindult a K&H Értékpapír – befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel…
Tovább olvasom >