Komoly változások jöhetnek a boltok polcain a klímaváltozás miatt
A klímaváltozás következményei egyre súlyosabbak a Kárpát-medencében, ahol olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek korábban jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, azonban ma már nem megfelelő számukra a klíma. A málna például egyre ritkább, míg olyan növények, mint a füge és egyes banánfajták, egyre gyakoribbá válnak – mutatnak rá szakértők.
Radikális változások az agráriumban
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint a klímaváltozásra az agráriumnak azonnali és jelentős átalakítással kell reagálnia. A talaj- és területhasználati gyakorlatok drámai változtatást igényelnek, például a hagyományos szántást egyre inkább fel kellene hagyni. A szántás ugyanis jelentős károkat okoz a talajban, csökkenti a nedvességtartalmat, és elégeti a szerves anyagokat, ami hosszú távon a termőtalaj pusztulásához vezethet. Korszerűbb, szántásmentes technológiákkal ezek a problémák enyhíthetők lennének – olvashatjuk a vg.hu cikkében.
A vízhasználat új kihívásai
A klímaváltozás másik jelentős problémája a talajban hasznosuló víz mennyiségének csökkenése. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken drámai mértékben, hanem az emelkedő hőmérséklet miatt fokozódó párolgás okoz gondot, így a talajban kevesebb víz marad meg. Az időjárási szélsőségek fokozódásával ráadásul egyre több intenzív, rövid ideig tartó esőzéssel találkozunk, amelyek során a lehulló csapadékot nem tudjuk hatékonyan eltárolni sem a talajban, sem tározókban.
Mediterrán növények előretörése
A Kárpát-medence klímája mára sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájához. Ez komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára, mivel az állattenyésztést és a növénytermesztést is alkalmazkodásra kényszeríti. Gyuricza Csaba szerint nemcsak az alkalmazott technológiákat, hanem a megtermelt növény- és állatfajokat is újra kell gondolni. Olyan növények, mint a málna és a szeder, amelyek egykor jól érezték magukat Magyarországon, mára a klímaváltozás áldozatai lettek. Míg korábban több ezer hektáron termesztettek málnát, manapság ez már csak néhány száz hektárra korlátozódik.
Ugyanakkor megjelentek olyan növények, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna a térségben. A füge és egyes banánfajták termesztése egyre gyakoribbá válik, ami a mediterrán klíma terjedésének egyértelmű jele.
A jövő kihívásai és lehetőségei
Bár a klímaváltozás komoly veszélyeket jelent a magyar mezőgazdaságra, Gyuricza Csaba rámutatott arra is, hogy a változások közepette is vannak kiaknázatlan lehetőségek. A gabonafélékre és kukoricára alapozott feldolgozóipar, az élelmiszeripar, valamint az elsődleges és másodlagos feldolgozás terén hatalmas potenciál rejlik. A verseny az idővel azonban éles, hiszen évről évre jelentős károk érik a gazdákat és a nemzetgazdaságot.
Ahhoz, hogy a magyar agrárium alkalmazkodni tudjon a 21. századi kihívásokhoz, elengedhetetlen a teljes struktúraváltás és a környezetbarát technológiák mielőbbi bevezetése.
Kapcsolódó cikkeink
A klímaváltozás elleni küzdelem nem mehet a gazdák kárára
Hazánk elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben, ugyanakkor a gazdák versenyképességét…
Tovább olvasom >A magyarok kétharmada szerint változtatni kell az életmódon a klímaváltozás miatt
Egy új, az Európai Beruházási Bank (EBB) által készített felmérés…
Tovább olvasom >A klímaváltozás veszélyezteti Japán híres rizstermelését
A klímaváltozás nemcsak a magyar gazdákat sújtja, de Japánban is…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >