Komoly uniós kihívások akvakultúra terén

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 08. 12. 11:40

2022-ben az Európai Unió víziállat-termelése 4,2 millió tonnát tett ki, amelynek zömét, 3,1 millió tonnát, a hagyományos halászat adta. Ezzel szemben az akvakultúra, azaz a halak és más vízi szervezetek ellenőrzött körülmények közötti tenyésztése, 1,1 millió tonnát termelt. Az akvakultúra az EU teljes víziállat-termelésének 26%-át adja, szemben a globális átlaggal, amely körülbelül 49% .

A 2013 és 2022 közötti időszakban azonban jelentős növekedés tapasztalható az ökológiai akvakultúra-termelésben számos uniós országban

A halászati fogások értéke 6,2 milliárd euróra tehető, míg az akvakultúra-termelés 4,9 milliárd eurót ért el. A halászati termékek átlagára 1,9 euró/kg, míg a tenyésztett víziállatoké 4,5 euró/kg . Ez az árkülönbség tükrözi a tenyésztési költségeket és az akvakultúra által nyújtott hozzáadott értéket, például a minőség és a fenntarthatóság szempontjából – mutat rá az Agrárszektor friss cikke.

Az EU akvakultúra-termelésének mintegy kétharmadát négy ország biztosítja: Spanyolország (25,2%), Franciaország (17%), Görögország (13%) és Olaszország (12%) . Az ágazat értéke 2022-ben Görögországban volt a legmagasabb (844 millió euró), amelyet Spanyolország (803 millió euró), Franciaország (791 millió euró) és Olaszország (553 millió euró) követett.

Az EU akvakultúra-ágazatának fejlődési potenciálja jelentős, mivel jelenleg a világ tizenharmadik legnagyobb termelője. Norvégia például 2022-ben 1,6 millió tonna vízi élőlényt termelt, főként lazacot, 10,7 milliárd euró értékben.

Az ökológiai akvakultúra-termelés is növekvőben van az EU-ban. Írország vezeti a listát, ahol az akvakultúra-termelés 86%-a ökológiai módszerekkel történik . Ezzel szemben más országok, például Spanyolország és Görögország, alacsonyabb arányban alkalmazzák az ökológiai módszereket. A 2013 és 2022 közötti időszakban azonban jelentős növekedés tapasztalható az ökológiai akvakultúra-termelésben számos uniós országban.

Az EU akvakultúra-ágazata jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, különösen a fenntarthatósági törekvések és az ökológiai termelés terén. A terület fejlesztése hozzájárulhat az élelmiszerbiztonsághoz és a környezeti fenntarthatósághoz is. A növekvő globális kereslet és a klímaváltozás hatásai új kihívásokat jelentenek az ágazat számára, de ezek egyben lehetőségeket is kínálnak az innováció és a technológiai fejlődés számára.