Komoly kiberbűncselekmények veszélyeztetik a gazdasági élet szereplőit

Az üzleti titkok is veszélybe kerülhetnek

Az ilyen sürgető nehézségek azonnali intézkedésre késztetik a vállalatokat is, ami magyarázatot ad arra, miért szorult vissza a természeti katasztrófákkal járó kockázatok (a 3. helyről a 6.-ra) és az éghajlatváltozás (a 6. helyről a 7.-re) az éves rangsorban, ahogy a világjárvány (a 4. helyről a 13.-ra) is veszített a jelentőségéből annak következtében, hogy a védőoltásoknak köszönhetően megszűntek a lezárások és a korlátozások. A politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak szintén új tényező a tíz legnagyobb globális kockázat között (10. hely) , míg a képzett munkaerő hiánya a 8. helyre lépett elő. A jogi és szabályozási változások továbbra is a fő kockázatok közé tartoznak (az 5. helyen), a tűzeset/robbanás viszont két hellyel visszaesett, így már csak a 9. A teljes globális, illetve országokra bontott kockázatok megtekinthetők a teljes – angol nyelvű – Kockázati Barométerben. 

Magyarországon a vállalatokra és vállalkozásokra leselkedő legnagyobb kockázatot az energiaválság közvetlen, illetve a vele járó közvetett hatások jelentik (energiaellátási hiány, az ennek következményeként fellépő szolgáltatáskimaradások, illetve az árak ingadozása), melyet a felmérésben résztvevő magyar szakértők 50 százaléka sorolt a legfontosabb potenciális kockázatok közé. Ezt követik az elsőhöz valamelyest kapcsolódó makrogazdasági fejlemények jelentette kockázatok (melyek közül a legégetőbb az infláció), melyeket 47 százalék sorolt a leginkább fenyegetést jelentő tényezők közé. A nemzetközi listán is kiemelt kockázati tényezőnek minősített jogi és szabályozási változások hatásait pedig a kitöltők 37 százaléka azonosította az egyik legjelentősebb rizikófaktorként, így ez a harmadik helyre került a rangsorban.

Az Allianz Kockázati Barométer az Allianz Csoport vállalati biztosítója, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) által más Allianz-vállalatok közreműködésével összeállított éves üzleti kockázati rangsor, amely 94 ország és régió 2712 kockázatkezelési szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült. A rangsor idén 12. alkalommal jelent meg.

Az AGCS vezérigazgatója, Joachim Müller a következőképpen vélekedett a felmérés megállapításairól: „Az Allianz Kockázati Barométer immár egymás után második éve jelzi, hogy a fokozódó kiberkockázatok és az üzletmenet megszakadása okozza a legnagyobb aggályokat a vállalatok számára. Ugyanakkor az inflációt, a közelgő recessziót és az energiaválságot közvetlen veszélynek tekintik az üzleti tevékenységeikre nézve. A vállalatok – különösen Európában és az Egyesült Államokban – attól tartanak, hogy a világjárvány következményei és az Ukrajnában zajló háború gazdasági és politikai hatásai miatt állandósul a válsághelyzet, ez pedig minden vállalkozás ellenálló képességét próbára teszi. A jó hír, hogy biztosítóként számos ügyfelünknél folyamatos fejlődést látunk ezen a téren, különösen az ellátási láncok megszakadásával szemben jellemző a reziliencia növekedése, és egyre többször tapasztaljuk, hogy az üzletmenet-folytonossági tervezés is hatékonyabbá válik, valamint a kiberbiztonsági ellenőrzések is fokozódnak. Az elmúlt évek eseményeire tekintettel a vállalatoknál az ellenálló képesség kialakítása és a kockázatok felszámolása immár az intézkedések homlokterébe került.”

2023-ban az Allianz Kockázati Barométer rangsorát vezető négy kockázat szinte azonos volt a vállalatok méretétől függetlenül, tehát a nagy-, a közép- és a kisvállalkozások körében is. Emellett a meghatározó európai gazdaságokban és az Egyesült Államokban egyaránt energiaválság várható. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint Afrikában működő vállalkozások esetében némileg eltérő kockázatok keltenek aggodalmat, ami arra utal, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak gazdasági-politikai következményei másféleképpen gyakorolnak rájuk hatást.

Digitális vagy zavart okozó veszélyek

A kiberbiztonsági események, például az informatikai leállások, a zsarolóvírusos támadások vagy az adatvédelmi incidensek második éve szerepelnek a legjelentősebb kockázatok között világszerte, ami most fordult elő először. Egyúttal 19 országban, köztük Kanadában, Franciaországban, Japánban, Indiában és az Egyesült Királyságban vezetik a legnagyobb veszélyforrások rangsorát. A 250 millió dollárnál kevesebb éves bevétellel rendelkező vállalkozások leginkább e kockázat miatt aggódnak.

„Sok vállalat számára a kibertérben tapasztalható veszély nagyobb, mint valaha, a kiberbűncselekményekkel összefüggő biztosítási kárigények pedig továbbra is gyakoriak. A nagyvállalatok körében megszokottá vált, hogy támadások célpontjai lesznek, a megfelelő kiberbiztonsággal rendelkezők pedig eredményesebben tudják visszaverni a legtöbb támadást. Ugyanakkor egyre több kis- és középvállalkozás is elszenvedővé válik, mivel hajlamosak alábecsülni a kitettségüket és a kiberbiztonsági ellenőrzési keret erősítésébe való folyamatos beruházás szükségességét”

– mutatott rá a kiberbiztonsági kockázatvállalásért felelős Shanil Williams, az AGCS igazgatósági tagja és vállalati kockázatvállalási igazgató.

Az Allianz Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontja szerint 2023-ban is gyakran fordulnak majd elő zsarolóvírusos támadások, az adatvédelmi incidensek mérlegelt átlagára pedig rekordmagas, 4,35 millió dollár, és várhatóan az 5 millió dollárt is meghaladja 2023-ban. Az ukrajnai fegyveres konfliktus és a kiterjedtebb geopolitikai feszültségek növelik az államilag támogatott elkövetők általi nagyszabású kibertámadások kockázatát. Emellett növekvő hiány tapasztalható kiberbiztonsági szakemberekből, ami tovább nehezíti a biztonság erősítését.

2023 sok országban ismét fokozott kockázatokat tartogat a vállalkozások számára az üzletmenet megszakadása szempontjából, mivel számos üzleti modell sérülékeny a hirtelen sokkhatásokkal és változásokkal szemben, ami aztán a nyereségre és a bevételre is kihat. Az üzletmenet megszakadása világszinten a második, Brazíliában, Dél-Koreában, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Németországban, Svédországban és Szingapúrban viszont az első számú kockázat.

A megszakadást okozó tényezők köre széles. A vállalatok leginkább az üzletmenet kiberbiztonsági okokból történő megszakadásától tartanak (a válaszok 45 százaléka), a második fő ok az energiaválság (35 százalék), majd a természeti katasztrófák következnek (31 százalék). Az égbe szökő energiaköltségek rákényszerítettek egyes energiaigényes ágazatokat, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, máshova költöztessék a termelést, vagy akár az átmeneti leállást is fontolóra vegyék. Az ebből eredő hiányok ellátási zavarral fenyegetik Európa több kritikus jelentőségű ágazatát, így az élelmiszeripart, a vegyipart, a gyógyszeripart, az építőipart és a feldolgozóipart, noha az Európában tapasztalható enyhe tél és a gázár stabilizálódása némileg könnyít az energetikai helyzeten.

Az esetleges világméretű recesszió is zavarforrás lehet 2023-ban: fennáll a veszélye annak, hogy beszállítók mennek csődbe vagy válnak fizetésképtelenné, ami különösen aggályos az egyetlen vagy korlátozott számú nélkülözhetetlen beszállítóval rendelkező vállalatok számára. Az Allianz Trade szerint 2023-ban világszerte jelentős mértékű, 19 százalékos növekedés várható a vállalkozások fizetésképtelenségében.

Makrogazdasági gondok

A makrogazdasági környezet változásai, például az infláció vagy a gazdasági és pénzügyi piaci volatilitás világszinten a harmadik legjelentősebb kockázat a vállalatok számára 2023-ban (25%). 2022-ben ez a kockázat még a 10. helyen állt, azonban egy évtized után ismét felkerült a dobogóra. Mindhárom meghatározó gazdasági térség – az Egyesült Államok, Kína és Európa – egyidejűleg, de eltérő okokból váltott válságüzemmódra az Allianz Research szerint, amely 2023-ra az említett térségek közül csak Kínára nem jósol recessziót. Az infláció különösen aggasztó, mivel számos vállalat árstruktúráját és haszonkulcsát kikezdi. A reálgazdasághoz hasonlóan a pénzügyi piacok is nehéz év elé néznek, mivel a jegybankok lecsapolják a rendszerszintű többletlikviditást, és még a korábban likvid piacokon is visszaesik a kereskedelmi forgalom.

„2023 nehéz év lesz, tisztán gazdasági szempontból nézve sok háztartás és vállalat valószínűleg legszívesebben elfelejtené majd. Mindazonáltal nincs ok a kétségbeesésre”

– fogalmazott Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza, majd hozzátette:

„Egyrészt a kamatlábakban várható fordulat jól fog jönni, nem utolsósorban több millió megtakarítónak biztosan. A középtávú kilátások is jóval derűsebbek az energiaválság ellenére – vagy éppen azért. Már a 2023-ban várható recesszión túlmutató következmények is kezdenek egyértelművé válni: a gazdaság kényszerű átalakítása a dekarbonizáció érdekében és nagyobb kockázattudatosság minden társadalmi rétegben, erősítve a társadalmi és gazdasági ellenálló képességet.”

Növekvő és csökkenő kockázatok

Az energiaválság a leginkább növekvő kockázat: első alkalommal szerepel az Allianz Kockázati Barométer ranglistáján, és rögtön a 4. helyre került (22 százalék). Előfordul, hogy bizonyos ágazatok, például a vegyipar, a műtrágyaipar, az üvegipar és az alumíniumgyártás egyetlen energiaforrásra támaszkodik – amely számos európai országban az orosz gáz –, ezért sérülékeny az energiaellátás zavaraival vagy az áremelkedéssel szemben. Ha ezek az alapágazatok nehézségekkel küzdenek, annak következményei az értékláncban lejjebb elhelyezkedő egyéb ágazatokban is érezhetőek lesznek. Az Allianz Trade szerint változatlanul az energiaválság gyakorolja majd a legnagyobb sokkhatást a jövedelmezőségre, különösen az európai országokban. Az energiaárak a jelenlegi árszínvonalon felemésztenék a legtöbb nem pénzügyi vállalat nyereségét, mivel árképzési pozíciójuk a csökkenő kereslet hatására gyengül.

Mivel 2022 is a híradásokat uraló konfliktusokkal és zavargásokkal terhelt, zűrzavaros év volt, a politikai kockázatok és politikai indíttatású erőszak újonnan került be a rangsorba a 10. helyen (13 százalék). A háborún kívül az is aggodalmat okoz a vállalatok számára, hogy egyre nagyobb zavarokat idéznek elő számos országban a megélhetési válság begyűrűzése miatti sztrájkok, forrongások és zavargások.

Noha éves összehasonlításban visszaestek a rangsorban, a természeti katasztrófák (19%) és az éghajlatváltozás (17%) továbbra is komoly nehézségek elé állítják a vállalkozásokat. Még befértek a hét legnagyobb globális kockázat közé abban az évben, amikor lecsapott az Ian hurrikán, az Egyesült Államok történetének egyik legerősebb vihara, világszerte csúcsokat döntöttek a hőhullámok, az aszályok és a téli viharok, és a biztosított káresemények összértéke meghaladta a 100 milliárd dollárt.