Klímaváltozás – Magyarország egyre sérülékenyebb Hunyadi Mátyás szerint

Dr. Hunyadi Mátyás humán ökológus volt a vendége a FutureTalks Krizsó Szilviával podcastnak, aki nem túl derűlátó a jövőt illetően.

A szakember az interjú során beszélt arról, hogy a klíma mindig is változott, még az elmúlt 2000 évben is, így ebben igaza van a klímaváltozás-tagadóknak. Nagyjából 350 évenként körülbelül 0,5 fokot pozitív, illetve negatív tartományban mozgott az átlaghőmérséklet. Ugyanakkor 1900 és 2020 távlatában ez a különbség 1,2 fokra emelkedett, ez pedig az emberi tevékenységre vezethető vissza. Míg 1900 környékén 260-280 ppm szén-dioxid koncentráció volt a levegőben, addig 2022-ben 419 ppm volt ez a szám. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt 20-23 évben meredeken kezdett emelkedni a levegőben a szén-dioxid koncentráció, és a szén-dioxid koncentrációval párhuzamosan a levegő hőmérséklete is.

Felmerül a kérdés, hogy a növekvő szén-dioxid koncentráció hol okoz problémát és miért baj ez egyáltalán? Erre válaszul Hunyadi Mátyás elmondta: „A bolygónk működésében az egyik legfontosabb a szén ciklusa, azaz szén körforgása. Ezen kívül lényeges a nitrogén körforgása és a víz körforgása, illetve a bolygó energia egyenlegének az alakulása is, de a kiemelten fontos tényező az a szén-dioxid. Ez az, amit a szerves anyagok, a növények beépítenek, ez az, amit mi emberek is termelünk, és ez az, ami kötött formájából a földfelszínre kerül a fosszilis energiahordozók használata által. Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a földben tárolt szénnek semmi keresnivalója a légkörben. A jelenlegi előrejelzések szerint 2030 táján el fogjuk érni a 450 ppm értékű szén-dioxid koncentrációt, ami már nagyon közel van a 7-es értékhez, ahol visszavonhatatlanul megindul a Föld ökoszisztémájának változása.” Jelenleg kétféle módon próbálja az emberiség megakadályozni az üvegházhatás erősödését és a szén-dioxid koncentráció további növekedését: egyrészt kísérleteznek olyan bolygómérnöki megoldásokkal, amelyek a besugárzó hőmennyiséget próbálja visszatartani, visszaverni, másrészt a különböző fenntarthatósági kezdeményezések a már meglévő szén-dioxidot szintet kívánják csökkenteni.

Hunyadi Mátyás igen szkeptikus azzal, hogy az Európai Unióban 2050-re kitűzött cél a karbonsemlegesség, ugyanis a zöld eljárások bevezetéséhez szintén energia kell, amit szintén csak fosszilis energiából vagyunk képesek előállítani, így a karbonegyensúly az elkövetkező évtizedekben még nem, csak később fog javulni.  Akármennyi zölderőművet építenek ebben az évtizedben, csak a harmincas években fogjuk tudni lenullázni ezeknek a karbonlábnyomát.

Az pozitív, hogy már létezik környezetvédelmi szabályozás és célérték az unióban – vélekedik Hunyadi Mátyás – és az is fontos, hogy a nagyobb vállalatoknak ma már kötelező bizonyos méret fölött fenntarthatósági jelentést kell készíteni. De az tagadhatatlan, hogy mindezek ellenére 10-15 éves csúszásban vagyunk. Ráadásul a fejlett országok a fejlődő térségekbe exportálják a saját szén-dioxid kibocsátásukat azzal, hogy míg mi itt Európában zöldülünk, addig Afrikában természetes a szén és lignit erőműve építése, ami olcsó energiával látja el a helyi gazdaságot. S bár a politikai és gazdasági döntéshozók rövid ciklusokban gondolkodnak, a klímapolitika és a környezetvédelmi döntések pedig hosszú távra szólnak, már elérkeztünk oda, hogy a klímaváltozás megmutatja az erejét az emberek hétköznapjaiban. A különböző szélsőséges időjárási jelenségek tönkre teszik az emberek mindennapi életét. Mindeközben Magyarország egyre sérülékenyebb a klímaváltozás okozta hatások kivédést tekintve. Ráadásul mindenhol a világon a profit maximalizálására vonatkozó törekvések szemben állnak a klímacélokkal, hiszen a fenntarthatóság csak a fogyasztás csökkentésével valósulhat meg.

Iratkozzon fel csatornánkra, hogy ne maradjon le legfrissebb tartalmainkról!