Kivárás van – bizalom kevésbé

A cikk a Trade magazin 2025/6-7. lapszámában olvasható.

A 2025-ös év elején még 2,2%-os GDP-növekedéssel számoltak az elemzők, mára azonban ez az előrejelzés 2% alá csúszhat. A hivatalos kormányzati várakozások 3–6%-os sávja már a januári hetek során sem tűnt reálisnak, az ipari termelés és a beruházások gyengesége miatt pedig tovább romlottak a kilátások. Februárban az ipari termelés 8,7%-kal esett vissza az előző évhez képest, a beruházások pedig immár tíz egymást követő negyedévben mutatnak csökkenést – érintve az állami, a vállalati és a lakossági szektort is.

Kozák Ákos (Egyensúly Intézet) és Farkas Gábor (PwC) hangsúlyozta: az elhangzottak nem a PwC hivatalos álláspontját tükrözik, hanem politikamentes, baráti hangvételű, mégis szakmai eszmecsere keretében megfogalmazott személyes meglátások

Továbbra is takarékoskodunk

A vállalatok óvatosak: a belföldi kereslet gyengélkedése miatt sokan visszafogják a termelést, így beruházásokra sincs motiváció. A lakosság részéről továbbra is erős a megtakarítási hajlandóság – Magyarország Svájc után a második helyen áll Európában a megtakarítással rendelkező háztartások arányát tekintve. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás mégis növekszik – ezt elsősorban a szolgáltatások iránti kereslet hajtja, nem a tartós fogyasztási cikkek.

Ez a kettősség – csökkenő beruházások, élénkülő szolgáltatásfogyasztás – egyelőre stabilizálja a GDP-t, de hosszú távon nem fenntartható. A háztartások készpénzállománya 2024 végére elérte a 9000 milliárd forintot, az állampapír-kifizetések hatása azonban mérsékelt maradt: legfeljebb néhány százmilliárd forint többletet generált a kiskereskedelmi forgalomban, amely így is csupán a teljes fogyasztás felét teszi ki.

A külkereskedelmi egyenleg idén nem segíti a növekedést. A magyar gazdaság erősen nyitott, a közvetlen amerikai export 4%-ot tesz ki, közvetett – például német gyártók beszállítóin keresztüli – kitettséggel együtt ez akár 7% is lehet. A vámháborús kilátások ezért komoly bizonytalanságot jelentenek: a termelés leállása, a kivárás vagy az áttervezés láncreakciót indíthat el a magyar beszállítói piacon is. Mindez nemcsak a GDP-t érintheti – akár fél-egy százalékponttal is –, hanem a foglalkoztatottságot is.

A foglalkoztatottak száma az év elején 30-40 ezer fővel csökkent az előző évhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5% körül alakul. Bár a cégek igyekeznek megtartani dolgozóikat – sok esetben alacsonyabb kihasználtság mellett is –, a ledolgozott munkaórák csökkenése és az elmaradó bővülés figyelmeztető jel.

Felfelé mozdult az inflációbecslés

Az inflációs előrejelzések is módosultak. Míg januárban még 4% körüli rátával számoltak, mára 4,5–5%-os tartományban mozognak az új becslések, a Magyar Nemzeti Bank is ebben az intervallumban várja a 2025-ös adatokat. A szolgáltatások áraiban tapasztalt jelentős emelkedés – egyes szektorokban 8-9% – a megnövekedett kereslet következménye, különösen a korábban elhalasztott fogyasztások bepótlásával összefüggésben. Az élelmiszerárak is emelkedtek, de kevésbé, mint a szolgáltatások.

A forint árfolyama egyelőre a korábban jelzett 410–420-as euró szinten mozog, érdemi elmozdulást egyelőre nem várnak, és a dollárhoz képest is stabil tartományban (310–320) látják az értékét. A hazai fundamentumok alapján a forint enyhe leértékelődésre hajlamos, de a devizapiacot most inkább a globális bizonytalanság befolyásolja, mintsem a magyar makroadatok.

A vállalkozások kivárnak, bízva abban, hogy a belföldi fogyasztás tartós élénkülése idővel újraindítja a beruházásokat, és fokozatosan visszafeszíti a munkaerőpiacot is. //