Meglévő Kiválóságaink felkutatása, hasznosulásuk biztosítása az ország érdekében – ez a másfél éve útjára indított Nemzeti Borkiválóság Program legfontosabb feladata. A 6 kiválósági célterület komplex fejlesztését magában foglaló program céljairól, eredményeiről Dr. Kiss Elizát, a Földművelésügyi
Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

– Tekinthető-e a Nemzeti Borkiválóság Program a magyar bor kollektív hazai marketingmédiumának?

Kiss Eliza: – Több szervezet foglalkozik marketinggel, ha úgy tetszik, országimázzsal. Azon túl, hogy az egyes borászatok, hegyközségek vagy borvidékek is igyekeznek saját magukat definiálni a piacon, az állami szervezetek közül is sokan végeznek ilyen típusú tevékenységet. Úgy gondolom, hogy ezeknek egymást erősíteni kell. Az agrártárca tevékenysége optimális esetben segít más szervezetek munkájának hatékonyabbá tételében, optimalizálja azok hosszú távú gazdaságélénkítő hatását.

– Kik a program felelősei?

K. E.: –A program felelőse jelenleg a tárcán belül az eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárság, amely több szakértői bázis segítségével bonyolítja az ágazattal kapcsolatos feladatait. Egyrészt kiemelt partnerünk az immáron szakmaközi szervezetté – így önálló piacszervezővé vált – Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Fontos bázisunk a NÉBIH BAII-nál működő Országos Borszakértő Bizottság (OBB), amely az Országkóstoló sorozatot és ezzel együtt a hazai és külföldi marketingtevékenység szakmai irányítását, a boraink pozicionálását is végzi. Erősen támaszkodunk még a Bor Eredetvédelmi Tanácsra, amely komoly borjogi, földrajzi-termőhelyi kérdésekkel kapcsolatos döntéshozó testület.

– Hogyan épül fel az Országkóstoló programsorozat rendszere?

K. E.: –A NBP alapvető célkitűzése a magyar értékesítési lehetőségek javítása. Mindehhez a piaci igényeknek megfelelő és nem csak technológiájában felépített jó termék kell. Ennek szellemében indítottuk útnak az Országkóstoló sorozatot, amelynek célja, hogy az OBB által meghatározott minőségi szint felett minden Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható fehér- és vörösbort, pálinkát, pezsgőt bemutasson a nagyközönség számára. A borokat az OBB zsűrizi, az eredményről a minisztérium exkluzív, ingyenesen hozzáférhető kiadványt készít angol és magyar nyelven, Borkiválóságok címmel.

Az Országkóstoló nem borverseny. Nincs nevezési díj, és minden bor ellenértékét megtérítjük, ezzel is támogatni kívánjuk a termelőket és a stratégiai partnernek tekintett borkereskedőket – utóbbiak felelőssége, hogy a legkiválóbb termékeket marketingstratégiájuk részévé tegyék.

– Mit várnak az újjáalakított OBB-től?

K. E.: –Az Országos Borszakértő Bizottság 1894 óta működő szakmai szervezet. Az OBB újjáalakításának oka az a nem titkolt szándék volt, hogy a minisztérium a szakmai bizottságra támaszkodva folytassa a borágazatban megkezdett generációs frissítést, amelynek eredménye nyomon követhető volt a szakma szemléletváltásában. Az ország bizonyos borvidéki területeit is megfelelő arányban képviselő OBB tagságában fele-fele arányban vesznek részt elméleti és gyakorlati szakértők, helyet kaptak a fiatalabb borász-szőlész generáció képviselői, a fogyasztói közízlés formálására alkalmas sommelier szakma néhány képviselője, továbbá olyan nemzetközi viszonylatban is elismert szakértők, akik ismerik a világ borstílusait, borpiaci igényeit, amely ismeretekkel könnyebben pozicionálni tudják a magyar borokat.

A minisztérium elsődleges célkitűzése a magyar bor egységes arculatának megteremtése volt – ez azt jelenti, hogy a magyarországi termesztési körülmények között jó minőségben és megfelelő mennyiségben előállítható, könnyedebb, divatosabb termékekre alapozzuk a magyar borászat jövőjét. Ahhoz, hogy sikeresen integrálódjunk az európai bortérségbe, elengedhetetlen, hogy fiatal és a nemzetközi borízlésben jártas tehetségekkel kiegészülve bővíthessük az ágazat lehetőségeit, közösen alakíthassuk a szakmai irányvonalakat.

– Az NBP kiválósági szakterületei közé tartozik a marketing, illetve a szinergikus kapcsolatok. Milyen feladatok fogalmazódnak meg ezeken a területeken?

K. E.: –Marketing szempontjából rendkívüli fontossággal bír, hogy az ágazat következetesen alkalmazzon egy erős integráló erővel rendelkező jelképrendszert. Ez az erős piaci és marketingtényező nagyban hozzájárulhat a magyar bor pozicionálásához, elismertségéhez. Létezik a Magyar Bor Arculata, amely bárki számára hozzáférhető arculati kézikönyv, amely segíti a vizuális megjelenést. Fontos az ágazati szinergiákban rejlő haszon kiaknázása, legyen szó turisztikáról, hungarikumokról, diplomáciai, kereskedelmi kapcsolatokról vagy egyébről.

– Mik a program eddigi legfontosabb eredményei?

K. E.: –Az új hegyközségi törvényt sikerült úgy elfogadtatni, megmagyarázni a borvidékeken, hogy közben állandó versenyfutásban voltunk a törvény diktálta határidőkkel. Gyakorlatilag egy hónap alatt kellett megtörténnie a tisztújításnak hegyközségi, borvidéki szinten. Kilenc hónap alatt ment végbe a hegyközségi törvény által megszabott szervezetfejlesztési folyamat, amelynek végén egy európai mércével is versenyképes országos rendszer jött létre.

Az eddig gyakorlatilag csak papíron létező OBB újjáalakulása óta a borágazat legfontosabb támaszává vált, komoly munkát végez a borminőség szintjének emelésében, az Országkóstoló projektnek pedig már az ötödik állomásán vagyunk túl.