Kirobbanó, 8,2%-os növekedés az első negyedévben
Az elemzői várakozásokat messze felülmúlva, de a Takarékbank és a Bankholding várakozásához (7,8%) közeli mértékben, 8,2%-kal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg 2,1%-kal bővült a tavalyi negyedik negyedévhez képest.
A növekedést egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsították. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítjuk az idei évi 5,9%-os növekedési prognózisunkat.
A robosztus növekedésnek köszönhetően a hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás. A hazai GDP közel 6%-kal haladja meg a járvány előtti szintet.
A növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárulhatott: Az első negyedévben ipari termelés éves növekedése 5,5%-ra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 1,6%-ról, az építőipar növekedése 15,7%-ra lassult az utolsó negyedévi 19,2%-ról, a kiskereskedelmi forgalom 10,3%-ra gyorsult 5,5%-ról, a vendéglátás 80,9%-ra gyorsult az egy negyedévvel korábbi 59,2%-ról, a vendégéjszakák számának növekedése 424%-ra gyorsult a korábbi 208%-ról, emellett a szállítás, raktározás bővülése is igen jelentős volt.
Az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása döntően a nagy volumenű transzferek és a kimagasló bérdinamika miatt, azonban bázishatások szintén hozzájárultak a fogyasztás felpattanásához, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások szintén részben az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést.
A következő negyedévekben már lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet.
Kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, ami kisebb reálbérnövekedéshez vezethet, de alapesetben a hazai reálbérek növekedésére számítunk. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre nem számítunk, mivel a tárgyalások szerint haladékot kaphatunk. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja.
Kapcsolódó cikkeink
GKI: Előrejelzés 2022-re
A GKI felülvizsgálta növekedési előrejelzését. 2022-re a korábbi 2,5-3%-ról 3,5-4%-ra…
Tovább olvasom >Az OTP elemzői szerint várhatóan 4 százalékkal nő az idén a román gazdaság
Az OTP Bank Románia elemzői szerint lassul a román gazdaság…
Tovább olvasom >Lassult az euróövezet gazdasági növekedése júniusban
A vártnál jelentősebben lassult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban…
Tovább olvasom >További cikkeink
9,4%-kal nőtt az ipari termelés májusban
A várakozásokat felülmúlva, 9,4%-kal nőtt az ipari termelés májusban, míg munkanaphatással…
Tovább olvasom >KSH: májusban 11,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma
Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 12,0,…
Tovább olvasom >Elemzők: a kiskereskedelmi adatokból látszik a vásárlási szokások változása
A háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások…
Tovább olvasom >