Kirobbanó, 8,2%-os növekedés az első negyedévben

A növekedést egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsították. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítjuk az idei évi 5,9%-os növekedési prognózisunkat.

A robosztus növekedésnek köszönhetően a hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás. A hazai GDP közel 6%-kal haladja meg a járvány előtti szintet.

A növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárulhatott: Az első negyedévben ipari termelés éves növekedése 5,5%-ra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 1,6%-ról, az építőipar növekedése 15,7%-ra lassult az utolsó negyedévi 19,2%-ról, a kiskereskedelmi forgalom 10,3%-ra gyorsult 5,5%-ról, a vendéglátás 80,9%-ra gyorsult az egy negyedévvel korábbi 59,2%-ról, a vendégéjszakák számának növekedése 424%-ra gyorsult a korábbi 208%-ról, emellett a szállítás, raktározás bővülése is igen jelentős volt.

Az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása döntően a nagy volumenű transzferek és a kimagasló bérdinamika miatt, azonban bázishatások szintén hozzájárultak a fogyasztás felpattanásához, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások szintén részben az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést.

A következő negyedévekben már lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet.

Kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, ami kisebb reálbérnövekedéshez vezethet, de alapesetben a hazai reálbérek növekedésére számítunk. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre nem számítunk, mivel a tárgyalások szerint haladékot kaphatunk. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja.