Kína a magyar agrárium fontos exportpiaca lehet
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Várfi Péter kuangcsoui (kantoni) főkonzult fogadta 2021. június 21-én, aki hamarosan megkezdi szolgálatát Kínában. A megbeszélésen a magyar-kínai agrárkapcsolatok előmozdításáról is szó esett; Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet a jövőben.
A Kínai Népköztársaságban, Guangdong tartomány székhelyén, Kuangcsou városban nyit új főkonzulátust Magyarország. Az új konzulátus konzuli kerülete Guangdong, Jiangxi, Fujian és Hainan tartományokra terjed ki, amelyek a kínai kereskedelmi és gazdasági élet új központjaivá váltak. A mostani megbeszélés célja az volt, hogy feltérképezzék a főkonzulhoz tartozó régiók és Magyarország agrárkapcsolatainak lehetőségeit.
Kína mezőgazdasági stratégiája egyértelműen meghatározza azokat az elemeket, melyek tekintetében az ország önellátásra törekszik, és azokat, amelyeknél importra szorul. Általánosságban az alapvető élelmiszerekből (gabona, csirkehús, sertéshús, tojás és zöldségek) igyekeznek 90 százalék feletti arányban biztosítani az önellátást. Az utóbbi években a kínai mezőgazdaság is új kihívásokkal szembesül: a termelékenység nem megfelelő, a hazai termékek drágák, a gazdaságok kis mérete miatt a gépesítés alacsony, és a gazdák képesítése is gátja a gazdaságok fejlődésének. Kínának új utakat kell találnia a mezőgazdasági termelékenység javítására, amire a technológiai innováció nyújthat megoldást.
Mindemellett a következő években Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet, a magyar borexportnak már a negyedik legfontosabb célországa. A közép-európai országok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába (sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhús, élő ló, tej, valamint búza). A fejlett keleti partvidéki városokban – amelyek közül számos az új főkonzulátus konzuli kerületében található – már megjelent a nyugati termékeket fogyasztó, magas jövedelemmel rendelkező réteg, ami a minőségi magyar élelmiszertermékek iránti keresletet is növelheti.
Egy ilyen, mind lehetőségeket, mind kihívásokat tartogató relációban kiemelten fontos, hogy – az exportlehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása végett – közvetlen munkakapcsolatban legyen az agrárszektort tömörítő kamara a hazai külképviseleti hálózattal. Ennek jegyében a megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a főkonzul közvetlenül fogja tájékoztatni a kamarát a magyar agrár-élelmiszeripari vállalkozások számára elérhető üzleti és együttműködési lehetőségekről, illetve kiállításokról.
Kapcsolódó cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >Újra lendületben a magyar dinnye: nőtt a termőterület, erősödik az export
Bár a boltok polcain már megjelentek az idei nyár első…
Tovább olvasom >Kína újra megnyitja piacát a japán tengeri termékek előtt
Az elemzők által becsültnél erőteljesebben lassul a kiskereskedelmi forgalom növekedése…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >