Kína a magyar agrárium fontos exportpiaca lehet
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Várfi Péter kuangcsoui (kantoni) főkonzult fogadta 2021. június 21-én, aki hamarosan megkezdi szolgálatát Kínában. A megbeszélésen a magyar-kínai agrárkapcsolatok előmozdításáról is szó esett; Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet a jövőben.
A Kínai Népköztársaságban, Guangdong tartomány székhelyén, Kuangcsou városban nyit új főkonzulátust Magyarország. Az új konzulátus konzuli kerülete Guangdong, Jiangxi, Fujian és Hainan tartományokra terjed ki, amelyek a kínai kereskedelmi és gazdasági élet új központjaivá váltak. A mostani megbeszélés célja az volt, hogy feltérképezzék a főkonzulhoz tartozó régiók és Magyarország agrárkapcsolatainak lehetőségeit.
Kína mezőgazdasági stratégiája egyértelműen meghatározza azokat az elemeket, melyek tekintetében az ország önellátásra törekszik, és azokat, amelyeknél importra szorul. Általánosságban az alapvető élelmiszerekből (gabona, csirkehús, sertéshús, tojás és zöldségek) igyekeznek 90 százalék feletti arányban biztosítani az önellátást. Az utóbbi években a kínai mezőgazdaság is új kihívásokkal szembesül: a termelékenység nem megfelelő, a hazai termékek drágák, a gazdaságok kis mérete miatt a gépesítés alacsony, és a gazdák képesítése is gátja a gazdaságok fejlődésének. Kínának új utakat kell találnia a mezőgazdasági termelékenység javítására, amire a technológiai innováció nyújthat megoldást.
Mindemellett a következő években Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet, a magyar borexportnak már a negyedik legfontosabb célországa. A közép-európai országok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába (sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhús, élő ló, tej, valamint búza). A fejlett keleti partvidéki városokban – amelyek közül számos az új főkonzulátus konzuli kerületében található – már megjelent a nyugati termékeket fogyasztó, magas jövedelemmel rendelkező réteg, ami a minőségi magyar élelmiszertermékek iránti keresletet is növelheti.
Egy ilyen, mind lehetőségeket, mind kihívásokat tartogató relációban kiemelten fontos, hogy – az exportlehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása végett – közvetlen munkakapcsolatban legyen az agrárszektort tömörítő kamara a hazai külképviseleti hálózattal. Ennek jegyében a megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a főkonzul közvetlenül fogja tájékoztatni a kamarát a magyar agrár-élelmiszeripari vállalkozások számára elérhető üzleti és együttműködési lehetőségekről, illetve kiállításokról.
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >