Kihívások előtt a magyar gazdaság: lassú fogyasztásnövekedés és kérdőjelek

Vannak kihívások

A magyar háztartások jövedelme nő, de a vásárlási kedv nem követi ezt a növekedést. Bár a reálbérek több mint egy éve növekednek, a kiskereskedelmi forgalom csak mérsékelt bővülést mutat. Az infláció hatására a háztartások óvatosabbá váltak a költéseikben, és az árak továbbra is magasnak tűnnek a fogyasztók számára. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fogyasztás beindulásához a háztartásoknak meg kell győződniük arról, hogy jövedelmi helyzetük tartósan javul.

A kormány eredetileg 4 százalékos GDP-növekedést várt az idei évre, de a gyenge európai és német gazdasági teljesítmény miatt ezt márciusban 2,5 százalékra csökkentették. Regős Gábor úgy véli, hogy a valós növekedés még ezt a szintet sem fogja elérni, és inkább 1,8-2,2 százalék közötti GDP-bővülés várható. Az alacsony belső kereslet és a gyenge külső kereslet jelentős kihívást jelent a gazdaság számára.

Az infláció visszaesett, de a magas árak miatt a háztartások még mindig nem érzik magukat biztonságban a költekezés tekintetében. A fogyasztás fellendüléséhez szükséges, hogy a háztartások bízzanak az árak stabilitásában és a saját jövedelmi helyzetük javulásában. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője szerint a reálbérek növekedése ellenére a fogyasztás csak akkor indulhat be, ha a háborús félelmek enyhülnek, amelyek továbbra is visszafogják a lakosság költekezési hajlandóságát.

A kormány számára is meglepetés a lassan helyreálló fogyasztás. Nagy Márton nemzetgazdaság miniszter korábban hangsúlyozta, hogy a reálbérek emelkedése elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez, és a kormányzat ezért támogatta a minimálbér jelentős emelését. Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten 1,8-2,2 százalék közötti GDP-növekedést prognosztizált az idei évre.