Kifelé a hullámvölgyből

Az ezredfordulót követően visszaesés következett be a hazai hűtőiparban, de az ágazat a válságból kilábal. Azok a gyárak, amelyek talpon maradtak a piaci szelektálódás időszaka után, most jó esélyekkel tekinthetnek a jövőbe.Néhány éve az iparág még évi 220-250 ezer tonna fagyasztott zöldség-gyümölcs előállítására volt képes. A termelés 80-20 százalékos arányban oszlott meg a zöldség, illetve a gyümölcs és egyéb ételféleségek előállítása között.
A 2002-től bevezetett forint árfolyamsáv-szélesítés eredőjeként erősödő nemzeti deviza, illetőleg a szabályzó­rendszer és a piaci viszonyok kedvezőtlen megváltozása következtében romlott az iparág helyzete. Csökkent az export eredménye és volumene, ugyanakkor a belföldi piacon jelentősen megnőtt a fagyasztott termék importja. Az ennek következtében végbement belföldi árszintcsökkenés tovább nehezítette az ágazati szereplők helyzetét, hiszen hatására a hazai piacon korábban megszerzett részesedésük is, és a termelési volumen is csökkent.

Koncentrálódó gyártás
A hűtőipar termelése ma már csak 120-150 ezer tonna, ami a korábbi volumen 60 százaléka. Ráadásul a termelés két növényre koncentrálódik: a csemegekukoricából és a zöldborsóból együttesen 100 ezer tonna körüli mennyiséget dolgoznak fel. A csemegekukorica-gyártást tekintve megőriztük korábbi pozíciónkat: a kontinensen Franciaországgal versenyzünk az első helyért. Jóllehet, nyilvánvalóan erre az egy termékre nem lehet alapozni egy iparágat.
Mivel a hűtőiparban – illetve a konzerviparral együtt a zöldség-gyümölcs feldolgozásban – a versenyképesség lényegesen csökkent, ez vissza­hatott az alapanyag-termesztésre is: teljes termesztési ágak értékelődtek le és váltak marginálissá. Ilyenek például a hagyma, a gyökérfélék, a bogyós gyümölcsök stb.
– Azok a gyárak, amelyek megfelelő gazdasági háttérrel rendelkeztek, a mai napig prosperálnak, de amelyek tőkeellátottsága gyengébb, azok egyre nehezebb helyzetbe kerültek – állapítja meg Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke. – Tulajdonosaik úgy próbáltak kilábalni a nehéz helyzetből, hogy eladták a cégüket, és más ágazatban keresték a piaci lehetőségeket.
Az euró árfolyamának erősödése az utóbbi hónapokban némiképp javította az iparág helyzetét, mivel a külpiaci értékesítések pozíciója javult, az árbevétel nőtt. A piaci szereplők által korábban felvett hitelek már javarészt kifutottak, az árfolyamveszteség sem fenyeget. Érzékelhető a kereslet növekedése is. Ezek a tényezők együttesen már kedvezőbb hátteret teremtenek a ma működő ágazati szereplők számára.

Beinduló fejlesztések
A hűtőiparban alapvetően magyar tulajdon a jellemző. Kedvező az iparágban zajló privatizáció, hiszen az újonnan megjelent befektetők olyan fejlesztésekbe kezdtek, amelyek lehetővé teszik magasabb hozzáadott értékű termékek (például félkész és készételek, conve­nience ételek) előállítását .
A kategóriában egy erős koncentrálódási folyamat is zajlik, és a jelentősebb volumenű készételgyártás beindulására is itt látszik érdemi előrelépés. Nyolc-tíz kisebb magyar cég az utóbbi időben már figyelemre méltó sikereket ért el a félkész-készételek gyártása területén, ám mivel kisebb mennyiségeket termelnek, így termékeik elsősorban választékbővítést szolgálnak.
Az ágazati szereplők reménye szerint a jelenlegi egy főre jutó évi 12 kilogrammos fagyasztott zöldség-gyümölcs fogyasztás 15-20 kilogrammra emelkedhet.