Kiemelten fontos az ágazati szereplők összefogása

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

 – A NAK az agrár-élelmiszeripari ágazat meghatározó ernyőszervezete. Egy impozáns kiadványban is összefoglalták 2023. évi tevékenységüket. Kiemelne néhány fontosabbat?

Győrffy Balázs
elnök
NAK

– Széles körű tevékenységet végzünk, több mint 400 ezer tagunk érdekeit képviseljük. Igyekszünk egyszerűsíttetni a rájuk vonatkozó szabályozásokat, segítjük őket munkájukban, összefogásban a szakmai társszervezetekkel, együttműködésben a kormányzattal, konstruktív szakmai párbeszéd mentén. Csak tavaly 117 jogszabálymódosító, illetve véleményező javaslatot tettünk, de uniós szinten is rendre kiállunk tagjaink érdekeiért.

Hétszáz fősre bővült falugazdász-hálózatunk révén mintegy ezer településen biztosítunk személyes jelenlétet, százezernél több egységes támogatási kérelem beadásánál is segédkeztünk, emellett regionális élelmiszeripari, illetve erdészeti szakértők is segítik tagjainkat.

Megemlíteném azt is, hogy évek óta eredményesen üzemeltetjük az országos jégkármérséklő rendszert, ami sok milliárd forint mezőgazdasági, ipari, lakossági, közületi kárt előz meg. Országszerte közel 100 ezer földadásvételi, csere-, illetve haszonbérleti szerződést vizsgáltunk, figyelemmel a helyi gazdálkodók érdekeire, illetve eredményesen léptünk fel a települési földadók eltörléséért. Például a NETA esetében sok terméknél többszörös adófizetés volt, amit sikeresen megváltoztattunk. Tettünk és teszünk lépéseket az EPR-díjak csökkentéséért is, valamint számos rendezvényt, fórumot is szervezünk, mint például az idén áprilisi FoodTechShow-t, ami az élelmiszeripari beruházások hatékonyságát segíti. Folytathatnám a sort, de a honlapunkon részletesen megtalálható minden.

 – Milyen évet zárt 2023-ban a magyar agrárium, mit mutatnak a számok?

– A KSH adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2023-ban meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ami 6,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A termelési volumen 25%-kal nőtt, miközben a kibocsátási árszínvonal 15%-kal csökkent. A növénytermesztés volumene 44%-kal emelkedett, de ez csalóka adat, hiszen a szántóföldi termesztés rekordmagas növekedése a 2022-es, erősen aszályos év alacsony bázisához mért. Ugyanakkor a 2022-esnél kedvezőbb időjárás ellenére a tavaly nyári betakarítású termés minősége és mennyisége is alulmúlta a várakozásokat. Az pedig sajnos már több éven átívelő káros hatás, hogy az Unióba korlátlanul beáramló ukrán gabona tönkretette a piacokat, leverte az árakat.

Az állattenyésztés gyakorlatilag stagnál, miközben az ágazatban jelentős kihasználatlan potenciál rejlik. Ennek kihasználásához elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. Az élelmiszer-előállítás szereplői mind belföldi, mind exportértekesítésük során csökkenő mennyiségeket realizáltak. Sajnos 2023-ban a legtöbb élelmiszeripari vállalkozásnak nem sikerült a költségek növekedését beépítenie az értékesítési árakba: a kereskedelmi partnerek csak nehezen vagy egyáltalán nem fogadták el az ipar átadási ár növelésre vonatkozó kéréseit. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítók és az italgyártók vesztettek eredményességükből.

A háború okozta gazdasági anomáliák, a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás, a járványos állatbetegségek, az indokolatlanul szigorodó uniós előírások és a korlátozott erőforrásbázisok egyre erősödő kihívásokat támasztanak, minden korábbinál összetettebb igényeknek kell megfelelnie a mezőgazdaságnak és az arra alapozott feldolgozásnak.

 – Európa-szerte forronganak a gazdák. Miért kell utcára vonuljanak a termelők?

– Nagyon nem jók az irányok az EU agrárpolitikájában, a gazdák jogosan elégedetlenek Brüsszellel, és elkeseredettek. Indokolatlanul szigorúak, a termelést ellehetetlenítők a szabályozások, gazdaellenes az uniós politika, a harmadik országokat hozzák előnybe. Elképesztő, hogy az EU-ban a gazdálkodóknak olyan szabályoknak kell eleget tenniük, amelyek jóval drágábbá teszik a termelést, eközben ezek nem vonatkoznak például az ukrán termékekre. Az Unióba beözönlő áruk tönkretették egyebek közt a gabonapiacot, de nemcsak gazdasági károkat okoznak, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályosak. Jól mutatja a problémát, hogy nemrég szalmonellás csirkehús került az EU-s és a brit piacra, ami emberéletet is követelt.

Beláthatatlan következményei lesznek, ha Brüsszel nem változtatja meg az agrárpolitikáját. Radikális változásokra van szükség, és rajtunk múlik, hogy erős nemzeti képviseletünk lesz-e az Európai Parlamentben, amely megállítja az érthetetlen ámokfutást.

Kiemelten fontos az ágazati szereplők összefogása

 – A nemzetgazdaság számos ágazatában kritikus a munkaerő-piaci helyzet. Az agráriumban is így van ez? A szakképzés mennyire tudja lekövetni az igényeket?

– Hazánkban a szak- és a felnőttképzési rendszer néhány éve teljesen megújult azért, hogy megfelelő válaszokat adjon a gazdaság és a munkaerőpiac rendre változó kihívásaira. Megújult a képzések módszertana is, ami kapcsán szoros az együttműködés a vállalkozói szektor és a szakképzők között. Partnereinkkel együttműködve, az elmúlt évben is folytattuk a duális, illetve a szakképzéshez, a munkaerő-piaci felméréshez kapcsolódó helyzet- és tendenciaértékelést, folyamatos kapcsolatban vagyunk az agrárszakképzési centrumokkal is.

Számos szakmában van munkaerő­hiány, a legnagyobb a feldolgozóipari, élelmi­ szeripari gépkezelői szakmákban, de ilyen az állattenyésztő, valamint a pék- és édesipari termékgyártó szakma is. Új hiányterület az erdész- és természetvédelmi technikus, illetve a földmérő.

A szakmai szervezetekkel szoros kapcsolatban végezzük a szakképzés tartalmi szerkezetének fejlesztésével kapcsolatos feladatainkat a Szakképzési Innovációs Tanácsban és az Ágazati Készségtanácsokban. Fontosnak tartjuk, hogy tagjaink számára felkészült, megfelelő gyakorlati tudású munkaerő álljon rendelkezésre, ezért prioritásként kezeljük a duális képzést. Például a 2023-as év egyik előrelépése, hogy javaslatunkra bővült a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehetők köre az őstermelőkkel.

Mindemellett széles körű pályaorientációs tevékenységet végzünk, táborokat és pályaorientációs napokat szervezünk, pályázatokat hirdetünk. Idén áprilisban is megrendeztük az iparkamarával közösen a Szakma Sztár Fesztivált, amelyen az agrárszakmákat népszerűsítettük.

 – Idéntől számos fejlesztési pályázat jelenik meg az élelmiszeripari szereplők számára is. Mi várható ezektől?

– Részben kezdeményezésünk nyomán döntött a kormányzat arról, hogy maximális, 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési támogatásokhoz. Ezzel 2900 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, aminek csak egyötöde uniós, míg négyötöde nemzeti forrás. Idéntől 69 agrár- és vidékfejlesztési pályázat nyílhat meg, a kapcsolódó szabályozások kialakításában aktívan részt vettünk, a hatékony lehívást is segítjük.

A 2021–2027 közötti KAP keretében a kormány kiemelten kezeli az élelmiszeripar fejlesztését, versenyképességének növelését. A hétéves időszakban mintegy 750 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 2021–2022-ben két felhívás alapján már 250 milliárd forintra lehetett pályázni. A forrásigény meghaladta a meghirdetett időszakos keretet, de még így is több mint 400 milliárd forint áll rendelkezésre a következő felhívások során társfinanszírozásra kerülő fejlesztésekhez. Ez a forrás közel 1000 milliárd forint nettó beruházási költségű élelmiszer-­feldolgozásra irányuló fejlesztést generálhat, ami jelentős struktúraváltást is eredményezhet a feldolgozóiparban.

Az új felhívások segítségével hatékonyságnövelő fejlesztéseket lehet megvalósítani, amivel a jövőben növelhető az értékesítési forgalom és az eredményesség is. Minden fórumon igyekszünk felhívni az élelmiszer-előállítók figyelmét, hogy a kapacitások bővítése, új termékek bevezetése, a gyártmányfejlesztés akkor lehet eredményes, ha a termékpálya minden horizontja (a mezőgazdaság és a kereskedelem is) együttműködik a koncepció kidolgozásában. Hiszen a terméket nem csak előállítani kell, ahhoz végtermék-specifikus alapanyagra, valamint fizetőképes vevőre is szükség van. //