Kiegyensúlyozott a magyar-német agrárkereskedelem

A magyar–német agrárkapcsolatokat alapvetően kiegyensúlyozottnak minősítette Sulyok Ferenc, a berlini magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja csütörtökön a német fővárosban az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A szakdiplomata a kétoldalú agrárkapcsolatokról a világ legjelentősebb zöldség-gyümölcs szakkiállításán a Fruit Logisticán beszélt. Sulyok Ferenc elmondta: az agrárkereskedelem a két ország között az EU-csatlakozást követően egyre kiegyensúlyozottabbá vált. A korábbi kereskedelmi kapcsolatokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari árucikkek területén ugyanis sokáig magyar exporttöbblet jellemezte Németország irányába. A jelenlegi agrárkereskedelem éves értéke mintegy 1,5-1,6 milliárd euró, amelyben közel azonos arányú a magyar export Németországba és a Németországból Magyarországra irányuló kivitel is. Ezt mutatják a múlt évi előzetes német adatok. Tavalyelőtt még szerény magyar többlet mutatkozott a kétoldalú agrárkereskedelem területén.

Sulyok Ferenc felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy a Magyarországra irányuló német agrárkivitel dinamikusabban nő, mint a magyar export Németországba. Emlékeztetett egyrészt arra is, hogy Németországban a magyarétól némileg eltérő módon kalkulálják az exportadatokat, ugyanis a német mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitelbe beleértik például a faipari nyersanyagokat is. Másrészt a multinacionális vállalatok egyes üzleti műveleteit is nehéz besorolni a korábban klasszikusnak számító kivitel körébe. Példaként említette, hogy Németország jelentős kakaó-, kávé-, illetve banánexportőr jelenleg, mivel a számbavétel nem mutatja az áru tényleges származási helyét.

A mezőgazdasági attasé a Magyarországra irányuló német mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének dinamikus emelkedésének okát abban látta, hogy az uniós csatlakozást követően a német cégek számára kinyíltak a kelet-európai piacok, így a magyar is, amit a vállalkozások üzleti rutinjukkal jól ki tudtak használni, új piaci pozíciókat tudtak szerezni. Példaként említette, hogy a német kereskedelmi láncok mindenütt ott vannak Kelet-Európában. Emellett igen jelentős gazdasági erőt képvisel a német élelmiszeripar, amely jelenleg mintegy évi 160 milliárd eurós – az éves magyar GDP mintegy másfélszeresének megfelelő – termelési értéket állít elő. A német élelmiszerekről sugallt kép – amelyet szívós marketingmunkával alakítottak ki a németek – ráadásul azt sugallja, hogy a német termékek mindig kiváló minőségűek.

Sulyok Ferenc beszélt arról is, hogy számos magyar terméknek, például a zöldségnek és a gyümölcsnek jó piaci lehetőségei vannak Németországban. A minőségi magyar étkezési gabona pedig mindig is keresett volt a német piacon. Németország húsban és baromfiban is komoly felvevőpiacot jelent a magyar termékek számára. Sulyok Ferenc emellett a magyar bor- és a mézkivitelt is megemlítette.

A kétoldalú kapcsolatok lehetséges fejlődési irányáról azt mondta, hogy mindenekelőtt az unió Közös Agrárpolitikájában (KAP) lát jó együttműködési lehetőségeket a két ország között. Ehhez azonban mindenekelőtt arra kell figyelnie Magyarországnak, hogy milyen tendenciákat képvisel erőteljesebben a Közös Agrárpolitikában Németország. Ezen az alapon lehetséges egy olyan folyamatos konzultáció kialakítása szakpolitikai kérdésekben a két ország között, amely hasznára válhat Magyarországnak csak úgy, mint a szorosabb együttműködés az agrár- és élelmiszer-ipari területen.

Sulyok Ferenc az együttműködés egyik lehetséges terepének mondta a Közös Agrárpolitikán belül a bürokrácia leépítését, továbbá az úgynevezett zöldítés területét is. Említést tett viszont ellentétes érdekekről is. A mezőgazdasági attasé szerint különbözőek a magyar és a német érdekek a Közös Agrárpolitika pénzügyi finanszírozásának tekintetében, mivel Németország az unióban nettó befizető. Németország nem szeretné a költségek jelentős növelését, Magyarországnak pedig a KAP-költségvetés szinten tartása, sőt az esetleges növelése volna az érdeke. A németek ugyanakkor elfogadják azt, hogy a régi és az új tagállamok támogatottsági szintjét fokozatosan közelebb kell hozni egymáshoz, ami kedvező Magyarország szempontjából is – tette hozzá Sulyok Ferenc. (MTI)