Kiböjtölték az év elejét az e-kereskedők: csökkent az Online Kiskereskedelmi Index

Az online kereskedelem szereplői a karácsonyi szezon után nagyobb visszaesést érzékelhettek, mivel – a hagyományos kiskereskedőkhöz viszonyítva – esetükben kisebb a súlya az alapvető napi fogyasztási cikkeknek. Ennek megfelelően visszafogottabban ítélték meg mind az eltelt, mind a következő három hónapot. A magyar gazdaság kilátásait ugyanakkor kevésbé látták borúsan, mint az előző negyedévben. – derül ki a GKI Digital – Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei második negyedéves felméréséből.

Fellendülést és élénkülő piacot várnak az e-kereskedők

Az áruházak ennek ellenére optimisták és az év további részére javulásban bíznak. A kutatásba bevont szektorok képviselői, a tavalyi 133 milliárdos forgalomhoz képest mintegy 15%-os bővüléssel számolnak, így 2014-re 152 milliárd forintos összesített forgalmat várnak a hat szektor együttesére. Ez a teljes piac (15 szektor) vonatkozásában a tavalyi 200 milliárd forint körüli nagyságrenddel szemben, 220-230 milliárdos éves forgalmat feltételez.

Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első három hónapjában, együttesen 27 milliárd forint forgalmat bonyolított, ami 45%-kal marad el 2013 utolsó, ünnepi negyedévének eredményétől, és 18%-a az éves, tervezett 152 milliárdos forgalomnak.

A kiskereskedelemben hagyományosan az év eleji időszak bizonyul a leggyengébbnek, mivel karácsony után, éves átlagban ilyenkor a legkisebb a családi kasszában a szabadon elkölthető jövedelem aránya. Ennek megfelelően a kereskedői magatartásra az év első negyedévében a kivárás volt jellemző, leginkább a megmaradt készletek kiárusításáé volt a főszerep; a vásárlási számok (tranzakciók) ugyan jónak mondhatóak, a kedvezmények miatt a kosárértékek – néhány száz forinttal – az éves átlag alatt alakultak.

Az élelmiszer jellegű cikkeket és az üzemanyag-értékesítést nem számítva a hagyományos kiskereskedelemben 29%-os forgalomcsökkenés volt tapasztalható. Az online kiskereskedelemben ez az arány 45%, azonban – hagyományos társaikkal ellentétben – a webáruházaknál jóval intenzívebb az ünnepi időszakok szerepe. Mivel az év első három hónapjában egyik online kiskereskedelmi szektor számára se volt ilyen kiemelt időszak (szemben például a második negyedévben esedékes Valentin nappal, Húsvéttal, Gyereknappal, ballagási időszakokkal, vagy akár a tavasz és a jó idő beköszöntével) ezt a három hónapot a kereskedők árcsökkentésekkel, megmaradt készletek kisöprésével igyekeztek fellendíteni.

Az üzleti lehetőségek és a gazdasági környezet megítélése az euró-árfolyam és a választási időszak miatt is kedvezőtlenül alakult. Mindezek okán, bár a tavasz második felétől már fellendülést és élénkülő piacot vártak a kereskedők, a februárban mérthez képest 13 ponttal csökkent az OKI index.

A játék és kultúra szektor érezte meg leginkább az év elejét

A hat szektor első negyedéves, 27 milliárdos forgalmából a legnagyobb arányban a műszaki szektor részesült 8,5 milliárd forintos forgalommal, és egyúttal ez volt az a szektor, amely az előző negyedévhez képest a legkisebb, csupán 18%-os volumen csökkenést könyvelhetett el.

A legnagyobb visszaesés a játék- és ajándékértékesítés területén volt tapasztalható, valamint a könyvszektorban is jócskán csökkent a kereslet, így a játék és kultúra szektor összességében minden más területnél erőteljesebben megérezte az év elejét, 55%-kal kevesebb forgalmat realizált az év első három hónapjában. (11,1 Mrd Ft-tal szemben 4,9 Mrd Ft-ot).

Élen a futár, nő az átadópontok szerepe

A kutatás alapján a legtöbb áruház által biztosított kézbesítési mód még mindig a futárszolgálat általi kiszállítás, mely a kereskedők 88%-nál elérhető. Ezt a megoldást követi a személyes, bolti átvétel 63%-os részesedéssel. Egyben ekkora hányad rendelkezik online áruháza mellett saját üzlethelyiséggel is.

Az átadópontok szerepe is egyre nagyobb, a vizsgált webáruházak 56%-a kínál ilyen átvételi lehetőséget. Ebből 22% saját – jellemzően raktárhelyiségben kialakított – átadópontot üzemeltet, 34%-nál pedig megoldható a csomagátvétel valamely külső szolgáltató országos lefedettségű hálózatán keresztül is.

Kézbesítési megoldás választásakor a webáruházaknak számos szempontot figyelembe kell venniük, mivel minden egyes új megoldás bevezetése számukra is plusz feladatokkal jár. Kiemelekdő fontossággal bír az ügyfélszolgálat megléte, a csomagfelvétel ideje, mennyisége, valamint rendszeressége a megfelelő partner kiválasztásakor. Ezek után, csupán harmadik legfontosabb szempont a szolgáltatás (azaz a kézbesítés) webáruházra eső díja, és az utánvét bevételek webáruházhoz jutási ideje.

Elállás és csere esetén a szállítási díj a vevőt terheli

A hat szektorban az áruházak 2/3-a biztosít ingyenes kiszállítást bizonyos értékhatár felett (jellemzően 10 és 20 ezer forint között). Ugyanakkor, a magyar piacon ma még nem jellemző, hogy elállás vagy csere esetén a webáruház átvállalja vevőjétől a visszaszállítás díját. A személyes bolti visszavétel mellett többnyire postai és/vagy futár által történő visszavételt kínálnak fel a boltok. Utóbbi a legelterjedtebb, aránya 71% a teljes sokaságon belül.

2014-ben bővül a logisztikai paletta

Logisztika terén, főként a közepes, 150-200 millió forintos éves forgalommal rendelkező áruházaknál lehet hasznos a logisztikai folyamatok teljes kiszervezése. Ilyenkor a raktározás, csomagolás is kikerül a kereskedő feladatai közül, így neki csupán az értékesítési tevékenységre, és az adminisztrációra kell fordítania figyelmét.

Az idei év újdonsága, hogy a kézbesítési megoldások között a magyar piacon is megjelennek az önkiszolgáló terminálok, melyekből a vevő – a megfelelő azonosítás után – maga veheti ki vásárolt termékét. A terminálok emellett alkalmasak a visszirányú forgalom kezelésére is, tehát elállás/csere esetén is praktikusak, elterjedésük esetén pedig a C2C forgalomnak is új löketet adhatnak.

A felmérésben szereplő webáruházak 57%-a nyitott ezen új megoldás iránt, 43% pedig a versenytársaitól teszi függővé a bevezetést.