A fogyasztók egyre racionálisabban és hatékonyabban igyekeznek élelmiszert vásárolni szerte Európában, így Magyarországon is.

A pénzügyi válság hatásaival egy időben folyamatosan fejlődik a kiskereskedelem technológiája, amellyel nagy tömegű árut gyorsan juttat el sok fogyasztóhoz. És ugyanígy az információs eszközök kínálata, technológiája is gyorsan alakul át.

Spórolás és ártudatosság

Mindezek következtében kialakult a fogyasztók új, „okos” típusa. Különös ismertetőjele, hogy a korábbi idők fogyasztóihoz képest sokkal tájékozottabb, és többet is vár el a kínálati oldaltól. Ez a többletelvárás azonban országonként eltér.

Például Magyarországon az európai átlagnál jóval többen igyekeznek úgy spórolni, hogy olcsóbb élelmiszerre váltanak. Ennek ellenére ártudatosság szempontjából a magyar vásárlók csak az európai középmezőnybe tartoznak. Ott vannak viszont az elsők között promócióérzékenység szempontjából.

Mennyit fordítanak élelmiszerre?

Nézzük például, hogyan alakul a költési struktúra. Hazánkban a negyedik negyedévben egy háztartás havi kiadásaiból átlag 25 százalékot fordítottak élelmiszerre és otthon elfogyasztott italra. Ez több, mint az európai 22 százalékos átlag. Viszont kevesebb, mint a második negyedévi 27 százalék, Magyarországon.

Régiónkban a csehek költötték büdzséjükből a legkisebb arányt élelmiszerre, 24 százalékot. De ők is az európai átlagot meghaladó mértékben. A magyarok mellett 25 százalékos mutatót regisztrált a Nielsen globális felmérése Szlovákiában és Ausztriában is. Szomszédaink közül a szerbek 35 százalékkal Európa-rekorderek, harmincegy vizsgált ország között. Magas a horvátoknál mért 31 százalék is.

Tízből nyolc magyar másként költ

A magyar fogyasztók 80 százaléka változtatott háztartása kiadásain október–december között, az egy évvel korábbi hasonló periódushoz viszonyítva, hogy spóroljon. Jóval többen, mint a 61 százalékos európai átlag. Régiónkban Ausztriában legalacsonyabb a változtatók részaránya – 39 százalék. Európában legkevesebben Németországban változtattak – 35 százalék. Legtöbben pedig Görögországban – 85 százalék.

Magyarországon a változtatók közül legtöbben – 70 százalék – olcsóbb élelmiszerre váltottak. Gázon és villanyáramon próbál takarékoskodni 64 százalék. Még a megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka mondta, hogy kevesebbet költ új ruházati cikkekre. A többi tizennégy spórolási lehetőséget a magyarok 50 százalékánál kisebb része mondta