Ki mint vet, úgy arat?
Bizony, háború van.
A nagy szomszéd úgy döntött.
Jobb, ha hozzászokunk Virág elvtárs örökbecsű figyelmeztetéséhez:
„Nem kell mindig zabálni Pelikán!”
De miért maradunk mi ettől éhesek?
Sajnos, ebben a rovatban nem lehet agyzsibbasztó, ám megvilágosító táblázatokat beszerkeszteni, sok közülük jogvédett, így csak néhány, online kereshető forrást említek a számok világában elmélyedni kívánó kollégáknak. A kalászosok és olajosmagvak vetése, termése, termésátlaga, feldolgozási, kihozatali adatai pontosan követhetők ezeken: USDA, Oilworld, Latifundist, Agricensus. Ezek a cikkíró munkájában a napi „kenyér”.
Nos, Ukrajna a világ 5. legnagyobb kalászostermelője, a jócskán előtte állók közül ketten is (nem véletlen: Kína, India) a saját belső szükségletüket fedik le először. A kontinensnyi területű és népességű országok belső logisztikai kihívásai is önmagukban nemzetközi méretűek.
Ami meg a szűkebb szakmámat, az olajos magvakat illeti, abban a környékünkön szokásos napraforgóolajból Ukrajna, az oroszok mögött, a második legnagyobb termelő és exportáló – a Közel-Kelet, valamint az EU fő külső ellátója. Ezeket nem lehet a világ másik két sarkát jelző pálma- (Távol-Kelet) és szójaolajjal (USA, Brazília) kiváltani, mert azokra is helyben megvan a fő kereslet. Apró kiegyensúlyozások persze lehetségesek, de a nagy összképet nem oldják meg.
Folynak ugyan ukrán tavaszi vetések, mind kalászosokból, mind olajos magvakból, de kikelésüket, termésátlagukat a töredék területeken sok minden hátráltatja: aknák, műtrágyahiány (az oroszoknak sikerült telibe lőni a legnagyobb ammónia műtrágyagyárat). És kevés esély van arra, hogy ezek a műveletek május végéig – amíg kellene – megtörténnek.
A következmények: HIÁNY, ha van árulikviditás a tőzsdéken, akkor pedig az utóbbi évek átlagárának négy-ötszöröse (egyelőre). Ebben a magévben (így hívjuk a szeptembertől szeptemberig tartó időszakot) az EU-ban a helyzet: extrém árak, polci korlátozás a beszerezhető mennyiségből, később esetleg jegyrendszer sem elképzelhetetlen.
Addig is számos technikai lépcső van: ha kevert olajokat kell forgalomba hozni (ez szigorúan belföldön talán sokáig elkerülhető), akkor ezek új címkézése a fogyasztó megfelelő tájékoztatása okán merül majd fel. Továbbá a margarintól a majonézen át, a mélyhűtött panírozott termékekig hasonló problémák jelentkeznek, amit meg kell majd oldani. Szóba került a bioüzemanyagok bekeverési szintjének csökkentése, vagyis az „oilseed complex” megpróbál a kőből olajat fakasztani, amely törekvéseknek jelentős korlátai vannak. Hasonló Canossát jár, de más peremfeltételek mentén a kalászosokat felhasználó minden iparág. Megbomlik az állattartás és takarmányozás eddigi egyensúlya.
Ami pedig Afrikát illeti, esélyes, hogy először éhséglázadás lesz helyben, majd éhségnépvándorlás indul a vélt Kánaán, azaz Európa felé. És nincs az a kerítés, ami ezt megállítja. Ez egy kimaradó magév esetében is igen valószínű, kettő esetében pedig egészen bizonyos…
Keserű humorral kezdtem, azzal is fejezem be. Hofi Géza mondta az 1998-as orosz államcsőd idején: „Szíveim, találós kérdés: mi az, 40 kiló és füvet legel? TE, JÖVŐ ILYENKOR!
No keep smiling… //
Kapcsolódó cikkeink
Folyamatosak a vajlopások az áremelkedések hatására
Az orosz gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe, mivel az infláció…
Tovább olvasom >Lezárult az Unilever oroszországi és fehéroroszországi operációjának eladása
Az Unilever bejelentette, hogy eladta oroszországi és fehéroroszországi operációját a…
Tovább olvasom >A munkaerőhiány lesz a következő évtized legnagyobb kihívása az X5 Retail Group szerint
Igor Shekhterman, a cég vezérigazgatója szerint az X5 jelentős növekedés…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kézműves vagy a Temu jelző lesz a fa alatt? – felmérést készített a Meska magyar kézműves oldal
A Meska online kézműves piactér felmérése szerint az emberek közel…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >