Ki fizeti az áfacsökkentést?

Igazi bombaként robbant a hír az elmúlt hetekben, hogy a kormány esetleg egyes élelmiszerek áfájának csökkentését tervezi. Még hangsúlyozottan előzetes elképzelésről van szó, hiszen a kormányzati reagálásokból egyértelmű, az áfacsökkentésről szóló döntés a hatástanulmányoktól függ, ám eddig ezek teljesen különböző végeredményt mutattak. A kormány még közleményt is kibocsájtott, ami szerint egyelőre különböző háttértanulmányok készülnek a várható hatásokról. A szándék egyértelmű, a családok költségvetésében az elszegényedéssel párhuzamosan egyre nagyobb részarányt hasítanak az élelmiszerek.

Az elmúlt hónapokban drámaian drágultak az élelmiszerek; a KSH szerint az elmúlt egy évben a benzin 16,5, a liszt 44, a cukor 28, az étolaj majdnem 19, a tej pedig 10 százalékkal lett drágább. Ennek egyértelmű következményeként csökken a fogyasztás, és egyre több család asztalára nem jut naponta háromszor étel.

Ugyanakkor a termelők és a feldolgozók minden fórumon elmondják, hogy az elmúlt hónapok drágulása elsősorban az alapanyagok és az energia terén növelte meg a termelési költségeket. Mint legutóbb például a Baromfi Terméktanács elnöke elmondta, a költségeik 40 százalékkal nőttek. Emiatt kénytelenek árat emelni, tehát csak az alacsonyabb áfával lehetne megállítani a további drágulást.

Mint a kormányoldalról közölték, a kormány figyelemmel kíséri az élelmiszerek árának alakulását, a Vidékfejlesztési Minisztériumban egy munkacsoport végzi a feladatot. A szakértők most azt vizsgálják, hogy az adótartalom változtatásának milyen költségvetési, gazdasági hatásai lehetnek, illetve miként érinti mindez az uniós irányelveket.

Emellett azonban helyesen arra is figyelnek, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtött az előző kabinet egy hasonló okokból elhatározott intézkedés nyomán, egyúttal áttekinti a korábbi áfacsökkentések tapasztalatait, vagyis azt, hogy annak lett-e hatása a fogyasztókra nézve. A szakértők nyilvánvalóan arra kíváncsiak, hogy egy esetleges mérséklés miként hat a piacra és az egyes résztvevőkre. Elvileg az áfatartalom változásával csökkenhetnek az árak is – amikor 25 százalékról 20 százalékra mérséklődött az áfa öt évvel ezelőtt, a kormány 5, a szakértők nominálisan 4,6 százalékos mérséklést vártak. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a piacon túlkínálat van, vagyis erőteljes és szabad verseny folyik a fogyasztók kegyeiért, amiben az árversenynek kizárólagos szerepe van. Vagyis inkább a tankönyvi tételek szintjén igazolható az áfacsökkentés árszínvonal-mérséklő hatása. A másik esetben az árak nem, vagy alig csökkennek, vagyis csökkenő áfatartalom mellett növekvő haszonra tehetnek szert a kereskedők, anélkül, hogy bármilyen ármérséklésre kényszerülnének. Ebben az esetben azonban járulékos hatásként mérséklődnek a költségvetés áfabevételei, vagyis a növekvő haszon árát tulajdonképpen a költségvetés fizeti meg. Sajnos a legutóbbi áfacsökkentés hatására éppen ezek a folyamatok kezdődtek meg, és a kieső adóbevételek értéke meghaladta a 300 milliárdot. Viszont azóta erőteljesen változott a piaci helyzet, a csökkenő kereslet valószínűleg megalapozhatja az árcsökkentés lehetőségét. De érthető módon mindezt még egyszer nem érdemes csak a piaci mechanizmusokra bízni. Ugyanakkor az előzetes nyilatkozatokból látszik, az FMCG-szektor szereplői nemcsak üdvözölnék a mérséklést, hanem a forgalom növekedésétől remélnék a haszon növekedését.

Egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy a kölcsönös egyetértés és érdekek mentén milyen megállapodás születhet, de valószínűleg önként vállalt kötelezettségeken keresztül vezet az út az áfacsökkentéshez. Az előzetes tervek szerint egyelőre annyit lehet tudni, hogy az alapvető élelmiszerek közé sorolt csirke- és sertéshús forgalmi adójáról van szó, és egyelőre nem világos, hogy mit takarnak az egyéb fontos, alapvető élelmiszerek.

A bizalmatlanság érezhető, bár a kormány hónapok óta foglalkozik az ötlettel. A szakértők még mindig attól tartanak, hogy az áfacsökkentés végül nem a fogyasztókhoz kerülne, hanem azt a kereskedők lenyelnék, következésképpen azokhoz, akiket támogatni szeretnének (az élelmiszer-termelőket és a fogyasztókat), nem jut majd el a támogatás. Az egyik üzletlánc szóvivője ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy nem tartanák meg az áfacsökkentésből származó bevételt, mivel nekik többet ér, ha a forgalom nő. n