Ki a forradalmár a közétkeztetésben?

Szerző: Ipacs Tamás Dátum: 2025. 04. 28. 08:28

A Magyar Biokultúra Szövetség a bioélelmiszerek közétkeztetésbe kerülésének előmozdítására indított aláírásgyűjtést; az ötletet ugyan a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) tiszteletre méltónak, ám naivnak tartja, mert értelmezhető volumenben ehhez több éves tervezésre és egyeztetésre lenne szükség. Főként, hogy a hazánkban előállított biotermékek 90 százaléka – leginkább alapanyag formájában – exportra kerül. Az alábbiakban a közétkeztetési szakmának az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalását közöljük.

Zoltai Anna
elnök
KÖZSZÖV

Jelenleg ma a közétkeztetés 1-1,5 millió étkezőt lát el, eltérő kapacitású kb 3000 főzőkonyháról, amelyeknek egy része a nyári termelési időszakban szünetelő gyermekétkeztető.

A KÖZSZÖV és az Agrárminisztérium között két hete kezdődtek meg az ezzel kapcsolatos egyeztetések. Azt érzékeljük, hogy az ösztönző szándék a minisztérium részéről is megvan.

Mi sem bizonyítja jobban a KÖZSZÖV elkötelezettségét, mint az iránymutatásra, szakmai továbbképzésre a KÖZSZÖV – Nébih- Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által immár tizedik alkalommal szervezett KÖSZ 2025-2026, a közétkeztetési szakácsverseny idei versenykiírása, amelyben szerepel, hogy a versenyzőknek legalább 1 ökológiai termelésből származó alapanyagot kell felhasználniuk, a legalább egy Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) mellett.

Több kutatás zajlik, ahol a kutatóintézetek,(Ökológiai Kutatóintézet, Agrárközgazdasági Kutatóintézet) egyetemek mellett, tanúsító szervezetek és mi is részt veszünk. Folyik a párbeszéd, egyeztetés és egymás helyzetének megismerése.

A petíció megfogalmazói bennünket sem a petíció, sem egyeztetések miatt nem kerestek meg. Megismerve a fogalmazásukat, álláspontunk szerint az esetenként pontatlan. A lakosság, fogyasztók hiteles tájékoztatását e témában is elengedhetetlennek tartjuk.

A bioélelmiszerek ára jellemzően magasabb, mint a konvencionális társaiké. Ennek oka többek között a konvencionálisnál alacsonyabb termelékenység. Az sem véletlen, hogy a megtermelt bioélelmiszerek a fizetőképesebb kereslettel bíró nyugat-európai országok irányába kerülnek értékesítésre.

Álláspontunk szerint a bioélelmiszer kínálat és a közétkeztetés igénye ( beleértve a választékot, volument, feldolgozottsági szinteket és logisztikát ) még nincs szinkronban. Fejleszteni szükséges a bioélelmiszerek kínálatát, termelési volumenét, ki kell dolgozni az élelmiszer-biztonsági garanciákat, a kapcsolódó feldolgozó kapacitást, szállítási rendszereket és ezt követően a fokozatosság elvét figyelembe véve kerülhetnek ezek a termékek a közétkeztetésbe. A közétkeztetés ugyanis -éppen a fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében- szigorúan szabályozott, számos előírásnak kell megfelelnie. Ellátórendszere előre tervezetten, pontosan, meghatározott minőségben, konyhakészen az előírásoknak mindenben megfelelő, igazoltan biztonságos alapanyagok beszállításától nem tud eltekinteni.

Azt is látni kell, hogy a nagykereskedők, logisztikai kapcsolatok kihagyásával egy-egy központi közétkeztetési főzőkonyha nem képes a különböző termelőktől, különböző helyszínekről, különböző fajtájú, előkészítettségű élelmiszerek beszállítását feldolgozását koordinálni. Erre sem humán, sem infrastrukturális adottságai nincsenek, és a benne lappangó bizonytalanság sem felvállalható.

Tehát a mellett, hogy a KÖZSZÖV és számos érdekelt fél szorgalmazza a bioélelmiszerek közétkeztetésben való, a jelenleginél nagyobb arányú felhasználását, elsősorban az ellátási rendszer kidolgozásában szükséges a szakmai szervezeteknek együttműködniük.

Zoltai Anna elnök