K&H: többen látják optimistán anyagi helyzetüket

A jelenlegi anyagi helyzet, valamint a rövid és a hosszú távú anyagi biztonság értékelése enyhén pozitív irányba fordult, főként emiatt emelkedett a K&H biztos jövő indexe 2,4 pontra tavaly a negyedik negyedévben az előző negyedévi mínusz 3,7 pontról.

A K&H Biztosító tavaly a harmadik negyedévben indította a biztos jövő indexet, amely a lakosság biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A Free Association Research Piackutató Kft.-vel végzett felmérés alapján készülő, a mínusz 50 és a plusz 50 pontos tartományban mozgó index a biztonság 9 komponensét méri, legnagyobb súllyal az anyagi biztonsággal kapcsolatos kockázatok szerepelnek. A felmérés a 30-59 éves korosztály körében készül 500 fős mintán, az online kérdőívet kitöltők reprezentálják a magyar lakosságot.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglaló szerint a jelenlegi anyagi helyzetüket nagyon pozitívnak értékelők aránya 17 százalékról 23 százalékra nőtt a negyedik negyedévben, a legoptimistábbak a budapesti harmincasok. A legtöbben, a válaszadók 29 százaléka inkább pozitívnak, míg 26 százalék inkább negatívnak látta saját anyagi helyzetét.

A rövid távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig azt tartották a legvalószínűbbnek, hogy nem lesz pénzük nyaralni, bár arányuk 41-ről 35 százalékra csökkent. Az egészség megromlását és a munkahely elvesztését egyaránt 26 százalék tartotta rövid távon kockázatosnak.

A tavalyi év végére javult a magyar közbiztonság megítélése, bár a többség továbbra is pesszimista volt, 43 százalék szerint egyáltalán nem várható javulás sem egy, sem pedig ötéves időtávon belül. Ugyanakkor megduplázódott, 11-ről 22 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy vélték, hogy a hazai közbiztonság javul a következő évben, míg 16-ról 25 százalékra emelkedett azoké, akiknek ez a véleménye ötéves távlatban is.

Az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatok megítélése sem változott, leginkább a beázást, üvegtörést és a természeti csapásokat tartják a magyarok a legvalószínűbbnek. Ezek után következett a sorban a lopás, rablás, míg a másnak anyagi kár vagy sérülés okozása 15, illetve 8 százalékkal a lista végére került.

A hazai autósok közlekedési kultúrájának javulására a negyedik negyedévben is csak 18 százalék számított, a kerékpáros kultúra megítélése sem változott számottevően. A baleseti statisztikák javulására sem számítanak igazán, csak 22 százalék volt azok aránya, akik bíznak ebben.

A felmérés szerint a legtöbben, a magyar autósok 31 százaléka attól fél, hogy egy másik autós okoz sérülést a járművében, és csak 13 százalék számolt azzal, hogy ő is okozhat kárt egy másik autósnak. A jármű feltörését nagyon valószínűnek tartók aránya 28-ról 22 százalékra csökkent a negyedik negyedévben, ezzel a második lett a listán, míg a lopás 20 százalékkal a harmadik helyre került. (MTI)