K&H Bank: tovább csökkent a kkv-k bizalma

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index 18 pontos csökkenést követően mínusz 44 pontra süllyedt tavaly a negyedik negyedévben, amely a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték, ezzel a hazai vállalkozások bizalma – a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva – gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken – olvasható a K&H Bank legújabb, a kkv bizalmi index alakulásáról készített összegzésében.

A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően – mondta Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője a közlemény szerint.

A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei „megtépázták” a hazai vállalkozások bizalmát, hiszen az országosan reprezentatív, 700 cégvezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb esését szenvedte el.

A legutóbbi felmérés alkalmával több indexelem is csökkent, legnagyobb mértékben a gazdaságpolitika és a közterhek változására vonatkozó részindexek, miközben továbbra is a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások a legpesszimistábbak (mínusz 82 pont). Az elmúlt év negyedik negyedévében csupán az uniós pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.

A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magában foglalja a kormányzat elmúlt 3 hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő egy évben. Jelenleg a vezetők csupán 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik leginkább negatívan, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.

A gazdaságpolitika mellett a közterhek változására vonatkozó várakozások romlottak legnagyobb mértékben, 23 százalékpontot növekedett a magasabb közterhekre számítók aránya (76 százalék), ezen belül is a válaszadók többsége 5 százalék feletti növekedésre számít. A kkv szektoron belül a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások számítanak legnagyobb arányban (83 százalék) a közterhek növekedésére.

„A közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások erőteljes visszaesése nem véletlen, hiszen míg tavaly év elején a kkv-k terheinek csökkentése és a versenyképességük növelése kiemelt gazdaságpolitikai cél volt, idén a vállalkozókat negatívan érintő adóváltozások, valamint a versenyszféra kormányzati oldalról elvárt béremelése jelentősen rontja a vállalkozások versenyképességét” – mondta el Németh László.

A legutóbbi negyedéves eredmények közül a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó várakozások szerepeltek a legrosszabbul. Ennek oka, hogy az előző negyedévben mért 42 százalékhoz képest a vezetők 68 százaléka várja – a jegybanki alapkamat növekedésével párhuzamosan – a vállalati hitelkamatok szintjének növekedését, miközben a csökkenést prognosztizálók aránya csupán 4 százalék – derül ki a bank felméréséből.