K&H: az agráriumban a kihívásokhoz képest kevés pénzt fordítanak k+f tevékenységre

Magyarország csak a GDP 1 százalékát fordítja mezőgazdasági kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységre, az agrár-szakképzésben résztvevők száma és az erre fordított kormányzati kiadások is alacsonyak, holott – egyebek közt a klímaváltozás miatt – sok kihívással kell szembenéznie a szektornak – mondta Tresó István, a K&H agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője szerdán Budapesten, a bank ösztöndíjpályázatának díjátadóján.

A K&H Bank az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatói számára hirdetett pályázatot, hogy támogatással segítse azoknak a fiatal agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

A hallgatóknak olyan pályamunkákat kellett benyújtaniuk, amelyek az ágazat fenntarthatóságát valamilyen új technológia, eljárás alkalmazásával segítik. A pályázatra 50 pályamunka született és hét ifjú agrárszakember részesült elismerésben, akik együttesen 1 millió forint támogatást kaptak.

Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője a díjak átadásakor elmondta, a banknak hagyományosan erős kapcsolata van az agráriumban tevékenykedő vállalatokkal, a 2015-ös adatok szerint a K&H helyezte ki az alap mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott hitelek 25 százalékát. Az üzletágvezető szerint a vállalkozókon nagy a nyomás, hogy a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák annak érdekében, hogy a folyamatos növekedés, fejlődés mellett a fenntarthatóság kritériumait is teljesíteni tudják. Hosszú távon ez túlélésük záloga is – tette hozzá.

Az üzletágvezető szerint a termelékenységet illetően még van tennivalójuk a magyar agrárvállalkozásoknak, míg a magyar agrárium termelékenysége éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt 2005-2013 között az EU statisztikák szerint, addig az EU 28 átlagában ez 1,1, az EU 12 átlagában pedig – amely Magyarország fő piaca és konkurenciája – 2,2 százalék volt.

Tresó István hangsúlyozta, bár Magyarországon nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, valamint a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság szempontjából is komoly elvárások vannak az ágazattal szemben, a mezőgazdasági k+f kiadás alacsony, miközben például Norvégiában a GDP 6, Németországban 4,2, Hollandiában 4, Ausztriában pedig több mint 3 százaléka. A vállalatok hozzájárulása a k+f kiadásokhoz mindenhol alacsony, a magyar cégek 20 százalékos részesedésükkel a világátlag felett teljesítenek e téren. Az innováció hatékonysága Magyarországon elmarad az EU átlagtól, a k+f kiadásokat kevésbé hatékonyan költik el ismertette.

A főosztályvezető kitért arra is, hogy elöregedő ágazatról van szó, a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és csupán 6,1 százaléka 35 év alatti, míg felsőfokú végzettsége 3, középfokú szakirányú végzettsége 7 százalékuknak van. A szakképzett utánpótlás kevés, a mintegy 300 ezer egyetemi hallgatónak a 4 százaléka vesz részt agrár szakirányú képzésben, miközben az agrárium 7 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.

Tresó István felhívta a figyelmet: a 80-as években jellemző szinhez képest globálisan 2,5-szeresére nőtt a rendkívüli, mezőgazdasági termelési veszteségeket okozó jelenségek száma, főként a meteorológiai és hidrológiai eseteké (például extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások), miközben a korábban elhanyagolható számú, klímaváltozásból eredő károk (például extrém szárazság, erdőtüzek) száma is emelkedik. Erre feltétlenül reagálnia kell az ágazatnak, ez rövid távon a mezőgazdasági termelés átalakításával lehetséges. Ebben nélkülözhetetlen szerepet játszanak az új, innovatív megoldások, technológiák, melyekkel 20-40 százalékos potenciális hozam is elérhető.

Beszámolt arról is, hogy a K&H idei lakossági kutatása szerint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság nyitott az innovációra, a legtöbb újdonsággal a tejtermékek, édesipari termékek és pékáruk körében lehet találkozni. A megkérdezettek 46 százaléka nem keresi a magyar termékeket, és csak 5 százaléka figyel erre kifejezetten. (MTI)