Kevesebb luxus, több egészség?

Dorogi Adrienn
senior kutató
NMS Hungary

A válaszadók 45%-a szerint ez az év anyagi szempontból ugyanolyan év lesz, mint az előző, és közel ugyanennyien számítanak arra, hogy kevesebb vagy jelentősen kevesebb dologra lesz elég a jövedelmük, azaz rosszabbul fognak élni, mint korábban. 46 év felett és a vidéki lakosság körében jelentősen nagyobb azok aránya, akik negatív változásra számítanak, de azok is jobban aggódnak az átlagnál, akik nem érzik magukat teljes biztonságban a munkahelyükön. Ők az aktív dolgozó lakosság bő egyharmadát teszik ki.

Seres Attila
client service manager
NMS Hungary

A megkérdezettek 59%-a nem elégedett a családja anyagi helyzetével, és a többség úgy gondolja, nincsenek is lehetőségei arra, hogy a jelenleginél többet keressen. A nyugdíjasok körében szignifikánsan magasabb az elégedetlenek aránya, de meglepő módon a dolgozók és álláskeresők sem érzik úgy, hogy többet tehetnének az anyagi helyzetük javítása érdekében. A teljesen elégedettek aránya csak 7%, és pozitív változásra is csak a megkérdezettek 15%-a számít.

Milyen nagyobb kiadásokat terveznek?

A válaszadók 21%-a biztosan nem tervez idén nagyobb kiadásokat, mint utazás, nyaralás, lakásfelújítás, fizetős továbbképzés vagy drágább műszaki cikk vásárlása, akik viszont terveznek, azoknak leginkább belföldi és külföldi nyaralás, valamint lakásfelújítás, bútorvásárlás szerepel a tervei között. Utazásra minden korosztály szívesen költ, a fiatalabbak inkább külföldi nyaralásra készülnek, míg az idősebbek belföldi pihenésben gondolkodnak. Nagyobb kiadással járó sporttevékenységre a fiatal, 34 év alatti generáció szignifikánsan nagyobb arányban költ, míg a havi keresethez mérten jelentős összeget felemésztő tanulás, továbbképzés a 35–45 éves korcsoportban jellemzőbb.

44% a meglévő megtakarításából fedezi a nagyobb kiadásait, míg közel ugyanennyien gondolják úgy, hogy ha most kezdenek spórolni, néhány hónapon belül félre tudják tenni a szükséges összeget. A megkérdezettek ötöde pluszmunkát vállal annak érdekében, hogy meg tudja venni, amit szeretne, és csak 13% tervezi hitelből fedezni ezeket az extra kiadásokat. Úgy tűnik, az évtizedek alatt belénk nevelt elv, miszerint „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” és az elmúlt évtized hitelválságai szinte minden generáción nyomot hagytak, ennek ellenére a hitelt felvevők többsége a szerencsére bízza magát, nem tudja, hogy ha elveszítené a munkáját, hogyan fizetné tovább a törlesztőrészleteket.

Hogyan változnak az egyes kategóriákra elköltött összegek?

Attól függetlenül, hogy számítanak-e változásra az anyagi helyzetükben vagy sem, az adatok azt mutatják, hogy a többség igenis racionalizálni szeretné a kiadásait, és ahol lehet, megpróbál kevesebbet költeni, hogy másra több jusson. Csak 10% mondta azt, hogy semmire sem tervez kevesebbet költeni, mint a korábbi években.

A válaszok alapján leginkább műszaki cikkekre, házon kívüli étkezésre és lakberendezésre, lakásfelújításra költött összegeken szeretne csökkenteni a lakosság jelentős része, de a megkérdezettek negyede a ruházkodásra, szórakozásra, szépségápolásra is kevesebbet fordítana.

A spórolás módja a kiadás típusától függően eltérhet, de a legjellemzőbb, hogy ritkábban vagy kisebb mennyiségben költünk az adott kategóriára.

Míg a rezsi és a rezsi jellegű kiadások (mint például a telefonszámla) esetében a lakosság nem számít változásra, addig az élelmiszerre és egészséggel kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra költött összegek növekedését várják. Ennek oka leginkább a termék árának drágulása, nem a megvásárolt mennyiség növekedése vagy jobb minőségű termékek vásárlása.

Hogyan változik a bevásárlókosár tartalma?

Hogy mindent meg tudjanak venni, amire szüksége van a családnak, a rendelkezésre álló összeget várhatóan másként osztják meg a termékkategóriák között, mint eddig: legtöbben az édességekre, sós ­
snack­ek­­re, szénsavas üdítőkre és készételekre terveznek kevesebbet költeni.

Az alapélelmiszerek közül a pékáru, felvágottak, sajtok, szendvicskrémek és a friss húsok esetében jelentősen magasabb azok aránya, akik kevesebbet terveznek költeni ezekre a termékekre, mint akik többet. 45% a vásárolt mennyiség csökkentésével szeretné ezt elérni, míg 29% olcsóbbra cseréli az eddig vásárolt márkákat.

Többletköltés csak a zöldség-gyümölcs kategóriában várható, aminek egyik oka a zöldség-gyümölcs árának emelkedése, valamint a húsos ételek olcsóbb, zöldségekből készülő levesekre, főzelékekre való cseréje. De úgy tűnik, az egészséges táplálkozásra való nyitottság is egyre növekszik.

Bár a mentes, bio- és vegán termékek vásárlóinak aránya még messze elmarad az alapélelmiszerek vásárlóinak arányától, de az ilyen terméket vásárlók közül mégis többen terveznek nagyobb összeget költeni ezekre a kategóriákra, mint az alapélelmiszerek esetében, azaz egyre több ilyen termék kerül majd rendszeresen a kosarakba.

Hogyan változnak a vásárlási szokások?

A válaszadók fele tervezi, hogy mostantól céltudatosabban figyeli majd az akciókat, és igyekszik nagyobb arányban kihasználni a kedvezményes lehetőségeket, míg 46% bevásárlólista írásával próbálja csökkenteni a spontán vásárlásait. 26% tervezi, hogy több, kedvezőbb árú saját márkás terméket vásárol.

Új, olcsóbb bevásárlóhelyet leginkább az a réteg keres, amelyik úgy érzi, hogy jelentősen kevesebbet engedhet meg magának idén, mint korábban. Az ilyen vásárlók számára az akciós termékek vásárlása sem jelent elegendő spórolást, helyette a megvásárolt termékek körén és mennyiségén, a vásárlások gyakoriságán próbálnak csökkenteni.

Kisboltokból leginkább a fővárosban élők térnek át hipermarketben történő vásárlásra, számukra az elérhető üzletek köre sokkal szélesebb, mint vidéken.

A piacon, őstermelőktől történő vásárlást drágábbnak ítélik a vásárlók, mint az áruházláncokban kapható zöldségek, gyümölcsök, friss húsok árait, mert leginkább azok terveznek többször vásárolni ebben a csatornában, akik anyagi helyzetük pozitív változására számítanak. Ugyanez a helyzet a környezetbarát csomagolású termékekkel is. Amíg kétszer is meg kell gondolni, hogy mi kerüljön a kosárba, addig a környezetvédelem mint döntési szempont nagyon háttérbe szorul.

A vásárlók felének az ár sokkal fontosabb befolyásoló szempont lett, mint korábban volt. Nemcsak azok érzik így, akik kevesebbet engedhetnek meg maguknak 2020-ban, hanem azon vásárlók harmada is, akik jelentősen jobban élnek idén, mint az elmúlt néhány évben.

A márka és a kényelmes, időtakarékos használhatóság egyáltalán nem tartozik a leginkább befolyásoló tényezők közé, ellenben a termék összetétele és származása a vásárlók harmadának kifejezetten fontosak.

Az anyagi helyzetük stagnálásával vagy romlásával a vásárlóknak nincs más választásuk, mint változtatni vásárlási szokásaikon, lemondani néhány, ma már luxusnak minősülő termékről vagy olcsóbb megoldások után nézni. Az elmúlt évben felkapott és az idei évben tovább gyűrűző trendek, mint a környezetvédelem és ezzel kapcsolatban az egészséges, környezettudatos táplálkozás hatásai is érződni látszanak. Ha ezek az igények racionális, költséghatékony megoldásokkal találkoznak, a hagyományos, 20. századi vásárlóra tervezett termékek nehéz helyzetbe kerülhetnek.