Kevesebb elárusítóhely és jelentős áremelkedés vár a dohányosokra

Csaknem 35 ezer dohányárusító hely tűnhet el jövőre Magyarországon, a megmaradó négy-ötezer dohányboltban pedig már csak drágább cigarettához juthatnak hozzá a dohányosok. Egy doboz cigaretta átlagára jövőre 850-950 forint közé emelkedik, a sodrós dohányé 19 szálra vetítve 550 forint körül lesz, miközben erőre kaphat a feketepiac. Ez lesz a következménye a cigarettát terhelő jövedéki adó megemelésének és annak, ha a parlament változatlan formában elfogadja a trafiktörvény néven elhíresült tervezetet, amelyre több mint fél éves várakozás után múlt héten az unió is rábólintott.

Nem lenne ugyanakkor példa nélküli, ha a dohánykereskedelmet monopolizáló törvény még az utolsó pillanatban megváltozna. Tavaly júliusban a kormány eredeti előterjesztését leszavazva egy ismeretlen eredetű módosító javaslattal a koalíciós frakciók leállították a dohánytermékek 2011 nyarára és 2012-re tervezett adóemelését. A ma már alkotmánybíró Balsai István még bizottsági elnökként akkor azt mondta: „A dohánylobbi erősebb volt”.

„A Dohányipari Befektetők Szövetsége továbbra is tartja magát korábbi javaslataihoz a trafiktörvénnyel kapcsolatban” – közölte az Index kérdésére Sánta János, a szervezet elnöke, miután kiderült, hogy Brüsszel és az uniós tagállamok határidőig nem emeltek kifogást a még februárban egyeztetésre elküldött tervezet ellen.

A nagy dohánycégeket tömörítő szövetség korábban többek közt azt kritizálta, hogy a parlament olyan környezetben tárgyalja a dohány-kiskereskedelem szerkezetének átalakítását, ahol a jövedéki adó és az áfa emelésének együttesen már eleve drámai hatása lesz a szektorra. A szövetség szerint egy olyan helyzetben, amikor a cigarettaárak az adóváltozások miatt eleve 20 százalékkal nőnek, komoly veszély a boltok számának ilyen mértékű csökkentése.

A törvényjavaslat 2000 lakosonként engedne egy üzletet, a dohánycégek ezzel szemben 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasolnak, ez nagyjából 10 ezer boltot jelentene országosan. Másik javaslatuk az, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak.

Ez a megoldás egyébként a hasonló szabályozást bevezető országoknál is megtalálható. Tina Reisenbichler, az osztrák monopólium vezetője az Indexnek korábban elmondta, a náluk érvényben lévő 1996-os szabályozás szerint éttermekben és benzinkutakon is árusítható cigaretta, de külön szabályozzák azt is, hogy a dohányboltokban milyen egyéb termékeket lehet árulni.

Magán a cigarettán ugyanis alacsony, átlagosan 4,5 százalék a boltok nyeresége. Ezért ha az üzletek nem árulhatnak mást, kérdéses, hogy megéri-e egyáltalán belefogni a vállalkozásba.

Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a tervezettel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy annak három fő célja van: az egyik, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, a másik, hogy az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, a harmadik pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat.

Az uniós szabályok szerint a cigarettánál 2018-ig, a fogyasztási dohánynál 2020-ig kellene fokozatosan elérnünk azt az adómértéket, amelyet a kormány 2013-ban bevezet. A cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója jövő januárban és májusban nőne. A cigaretta minimumadója 3 forinttal, tételes adója 1,8 forinttal nő szálanként. A fogyasztási dohány minimumadója január 1-jétől kilónként 14 650 forint, május 1-től 18 150 forint lesz.

A nagy dohánycégek a feketepiac növekedésével és az ennek hatására kieső költségvetési bevételekkel érvelnek a várható döntés ellen. Kalkulációjuk szerint a lépés a jelenlegi 3-5 százalékról nagyjából 15 százalékra növeli majd a feketepiac arányát, és 80 milliárddal csökkenti az állam jövedéki adó bevételét.

A GfK úgy számol, a folyamatosan csökkenő illegális részesedés már az idén növekvőbe fordulhat, előrejelzések szerint 5-6 százalékra, míg jövőre a kereskedelmi korlátozás miatt 7-10 százalékot is kitehet. Ez jövedéki adóban és áfában is kiesést eredményez a költségvetésben, ők 2013-ra 25-30 milliárd forintos csökkenéssel számolnak. (JM, Index)