Kevesebb bankkártyával is több pénzt forgatunk
Egyre gazdaságosabban igyekeznek bankkártyáikat használni a magyarok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Kevesebb kártyával több pénzt vettünk fel és költöttünk el tavaly, emellett a kártyás vásárlások térhódítása sokkal gyorsabb, mint a készpénzfelvételeké.
Tavaly minimális mértékben csökkent a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közölt adataiból. A forgalomban lévő plasztikok száma tízezerrel, 8,928 millió darabra csökkent. Nőtt viszont az előző esztendőben a bankkártyákat elfogadó helyek száma. Érdemben bővült azoknak a boltoknak és vendéglátóhelyeknek a köre, ahol kártyával lehet fizetni.
A kártyák számának csökkenése és az elfogadóhelyek körének viszonylag lassú bővülése azonban nem járt együtt a kártyahasználat megtorpanásával. Tavaly többször és jóval több pénzt vettünk fel vagy költöttünk plasztikkal, mint egy évvel korábban. A kártyás vásárlások száma és értéke is gyorsabban nőtt, mint az automatáké.
A jegybanki összesítés szerint 2011-ben 125,6 millió alkalommal használták készpénzfelvételre a bankautomatákat a kártyabirtokosok. Ez ugyan csak 0,86 százalékos növekedés, a felvett összeg azonban 9,47 százalékkal, 6303 milliárd forintra emelkedett. Vásárlásra 229,3 millió alkalommal használták a kártyákat, ez 11,09 százalékos növekedés; az így leköltött összeg pedig 13,03 százalékkal, 1787 milliárd forintra nőtt.
A számokból az is kitűnik, hogy a hazai kártyabirtokosok egyre gazdaságosabban használják a plasztikokat. Az egy tranzakcióra jutó készpénzfelvételek összege például 46212 forintról 50183-ra nőtt.
A felvett készpénz után fizetett díj egy forintra jutó része annál kisebb, minél nagyobb összeget veszünk fel. A gazdaságosságra való törekvést jelzi, hogy míg az átlagos készpénzfelvétel 8,59 százalékkal nőtt, addig az egy vásárláskor elköltött összeg csak 1,8 százalékkal, 7798 forintra emelkedett. Több mint tizedével nőtt a Magyarországon kibocsátott kártyákkal külföldön felvett és elköltött pénz összege is. A külföldi vásárlások értéke például 20,27 százalékkal, 225,6 milliárd forintra emelkedett. (Világgazdaság – Giczi József)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Még mindig lehet spórolni, de nem minden árrésstopos terméken
Bár a magyarországi árrésstopok hatása kezd érezhetővé válni a hazai…
Tovább olvasom >Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >Fagyos tavasz, súlyos károk: összeomolhat a gyümölcstermés 2025-ben
Az áprilisi fagyok komoly pusztítást végeztek a magyar gyümölcstermesztésben: egyes…
Tovább olvasom >