Kevesebb bankkártyával is több pénzt forgatunk
Egyre gazdaságosabban igyekeznek bankkártyáikat használni a magyarok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Kevesebb kártyával több pénzt vettünk fel és költöttünk el tavaly, emellett a kártyás vásárlások térhódítása sokkal gyorsabb, mint a készpénzfelvételeké.
Tavaly minimális mértékben csökkent a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közölt adataiból. A forgalomban lévő plasztikok száma tízezerrel, 8,928 millió darabra csökkent. Nőtt viszont az előző esztendőben a bankkártyákat elfogadó helyek száma. Érdemben bővült azoknak a boltoknak és vendéglátóhelyeknek a köre, ahol kártyával lehet fizetni.
A kártyák számának csökkenése és az elfogadóhelyek körének viszonylag lassú bővülése azonban nem járt együtt a kártyahasználat megtorpanásával. Tavaly többször és jóval több pénzt vettünk fel vagy költöttünk plasztikkal, mint egy évvel korábban. A kártyás vásárlások száma és értéke is gyorsabban nőtt, mint az automatáké.
A jegybanki összesítés szerint 2011-ben 125,6 millió alkalommal használták készpénzfelvételre a bankautomatákat a kártyabirtokosok. Ez ugyan csak 0,86 százalékos növekedés, a felvett összeg azonban 9,47 százalékkal, 6303 milliárd forintra emelkedett. Vásárlásra 229,3 millió alkalommal használták a kártyákat, ez 11,09 százalékos növekedés; az így leköltött összeg pedig 13,03 százalékkal, 1787 milliárd forintra nőtt.
A számokból az is kitűnik, hogy a hazai kártyabirtokosok egyre gazdaságosabban használják a plasztikokat. Az egy tranzakcióra jutó készpénzfelvételek összege például 46212 forintról 50183-ra nőtt.
A felvett készpénz után fizetett díj egy forintra jutó része annál kisebb, minél nagyobb összeget veszünk fel. A gazdaságosságra való törekvést jelzi, hogy míg az átlagos készpénzfelvétel 8,59 százalékkal nőtt, addig az egy vásárláskor elköltött összeg csak 1,8 százalékkal, 7798 forintra emelkedett. Több mint tizedével nőtt a Magyarországon kibocsátott kártyákkal külföldön felvett és elköltött pénz összege is. A külföldi vásárlások értéke például 20,27 százalékkal, 225,6 milliárd forintra emelkedett. (Világgazdaság – Giczi József)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >