Kevesebb a hagyományos kis üzlet, mégis stabilan 27 százalék maradt piaci részesedésük az élelmiszerek eladásából
Az általános élelmiszerüzletek száma mindössze 2 százalékkal, azaz 332 egységgel csökkent tavaly, az előző évhez képest. Így 19 569 boltban árusítottak élelmiszert múlt év végén Magyarországon, a Nielsen piackutató vállalat cenzusa szerint.
Zömmel a legkisebb, 50 négyzetméteres és az alatti boltokból regisztráltak kevesebbet. Számuk most 11 111, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi élelmiszerkereskedelem eléggé elaprózott, nemzetközi összehasonlításban.
– Legnagyobb mértékben a hipermarketek és diszkontok száma növekedett egyik évről a másikra; előbbiekből 165, utóbbiakból 467 versenyez a vásárlók kegyeiért. De gyarapodott a szupermarketek mezőnye is 581-re, valamint a 201-400 négyzetméteres üzleteké is, 834-re – tájékoztat Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója.
Rámutat, hogy az országban nem mindenütt csökkent a boltok száma. Mínuszt csak két régióban regisztrált a Nielsen: a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, továbbá az északkeleti megyékben 3-3 százalékkal működik kevesebb élelmiszerüzlet, éves összehasonlításban. A többi régióban nagyjából változatlan maradt az üzletszám.
A láncok nagy élelmiszerüzleteinek terjedésével hazánkban az eladótér mindegyik régióban emelkedett tavaly; átlagosan 4 százalékkal, ahogyan tavalyelőtt is. Így az általános élelmiszer-üzletek összes eladótere elérte 2010 végén a 3,17 millió négyzetmétert.
Amíg a nagyobb egységek terjedésével a bolthálózat tovább koncentrálódott, addig a 200 négyzetméteres és kisebb, hagyományos üzletek piaci részesedése nem csökkent, éves összehasonlításban. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásából ugyanúgy 27 százalékos piaci részesedést értek el múlt évben, mint tavalyelőtt, értéket tekintve.
– Forgalom szempontjából a hagyományos üzletek piaci pozíciója azért maradt stabil, mert a recesszió nyomán a fogyasztók gyakrabban mennek boltba, mint korábban, viszont alkalmanként kevesebbet vásárolnak. Különösen nőtt a gyakoriság a lakóhelyükhöz közeli hagyományos kis boltok, szupermarketek, pékségek és piacok esetében – állapítja meg Szalókyné Tóth Judit a Nielsen vásárlási szokásokra vonatkozó felmérése alapján.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >