Kevesebb a hagyományos kis üzlet, mégis stabilan 27 százalék maradt piaci részesedésük az élelmiszerek eladásából
Az általános élelmiszerüzletek száma mindössze 2 százalékkal, azaz 332 egységgel csökkent tavaly, az előző évhez képest. Így 19 569 boltban árusítottak élelmiszert múlt év végén Magyarországon, a Nielsen piackutató vállalat cenzusa szerint.
Zömmel a legkisebb, 50 négyzetméteres és az alatti boltokból regisztráltak kevesebbet. Számuk most 11 111, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi élelmiszerkereskedelem eléggé elaprózott, nemzetközi összehasonlításban.
– Legnagyobb mértékben a hipermarketek és diszkontok száma növekedett egyik évről a másikra; előbbiekből 165, utóbbiakból 467 versenyez a vásárlók kegyeiért. De gyarapodott a szupermarketek mezőnye is 581-re, valamint a 201-400 négyzetméteres üzleteké is, 834-re – tájékoztat Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója.
Rámutat, hogy az országban nem mindenütt csökkent a boltok száma. Mínuszt csak két régióban regisztrált a Nielsen: a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, továbbá az északkeleti megyékben 3-3 százalékkal működik kevesebb élelmiszerüzlet, éves összehasonlításban. A többi régióban nagyjából változatlan maradt az üzletszám.
A láncok nagy élelmiszerüzleteinek terjedésével hazánkban az eladótér mindegyik régióban emelkedett tavaly; átlagosan 4 százalékkal, ahogyan tavalyelőtt is. Így az általános élelmiszer-üzletek összes eladótere elérte 2010 végén a 3,17 millió négyzetmétert.
Amíg a nagyobb egységek terjedésével a bolthálózat tovább koncentrálódott, addig a 200 négyzetméteres és kisebb, hagyományos üzletek piaci részesedése nem csökkent, éves összehasonlításban. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásából ugyanúgy 27 százalékos piaci részesedést értek el múlt évben, mint tavalyelőtt, értéket tekintve.
– Forgalom szempontjából a hagyományos üzletek piaci pozíciója azért maradt stabil, mert a recesszió nyomán a fogyasztók gyakrabban mennek boltba, mint korábban, viszont alkalmanként kevesebbet vásárolnak. Különösen nőtt a gyakoriság a lakóhelyükhöz közeli hagyományos kis boltok, szupermarketek, pékségek és piacok esetében – állapítja meg Szalókyné Tóth Judit a Nielsen vásárlási szokásokra vonatkozó felmérése alapján.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Enyhe visszaesést mutat a januári Beszerzési Menedzser Index
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) friss jelentése…
Tovább olvasom >Európai Vásárlóerő 2024: Magyarország a 30. helyen
A GfK elemzése szerint 2024-ben az európai lakosság egy főre…
Tovább olvasom >SAP: Az unalom a márka halála
Elhagyja az unalmassá váló márkákat a Z generáció tagjainak csaknem…
Tovább olvasom >