Kevés juhhúst eszünk
A juhászat számára évek óta a támogatások jelentik a jövedelemtermelés meghatározó alapját, ez hosszú távon nem fenntartható, egészségtelen állapot. Ennek ellenére továbbra is nagyban függ a támogatásoktól a tartós növekedés elérése.
Az ágazat talpra állásához megfelelő szakembergárda kellene. A juhászatban dolgozók átlagéletkora jóval meghaladja az ötven évet, és a korábbiaknál magasabb felkészültségre van szükség a piaci folyamatok, a támogatási lehetőségek kihasználásához. A támogatások oldalán határozott előrelépést jelent, hogy – a szaktárca tájékoztatása szerint – az elmúlt évi 4,1 milliárd forintról idén 9,4 milliárd forintra emelkedik a juhágazat támogatása.
A juhágazat fokozott kivitel-irányultsággal rendelkezik. Három meghatározó termékük közül kettő (vágójuh és gyapjú) túlnyomó többségében külföldön talál vevőre. A tejtermékek még nem képviselnek jelentős arányt a kibocsátásból, de belföldi piacuk szépen fejlődik, bővül. Az EU nem önellátó juhhúsból. A fogyasztás mintegy 15 százaléka tartósan harmadik országokból, leginkább Új-Zélandról érkezik. A piac mérete stabil, egy főre számolva a fogyasztás 1,8 kg. E piacon a lehetőségeink messze meghaladják jelenlegi adottságainkat. Kivitelünk gerincét a bárányok alkotják, méghozzá mintegy 90 százalékban Olaszországba utazva.
Belföldön alig harminc dekagramm az egy főre jutó juhhús-fogyasztás. Ez jelentősen növelhető a fogyasztó ismereteinek bővítését célzó kampányokkal. E téren számos kedvező tapasztalattal rendelkezünk például a liba, a kacsa vagy a halfogyasztás terén. 2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az élő, a hasított fél- és negyedszarvasmarha, juh és kecske értékesítésére alkalmazott áfakulcs. Ez is lehetőséget teremt a hazai piac bővítésére.
A genetikai adottságokat a szakma megfelelőnek tartja a juhágazatban. Az EU-csatlakozást követő visszaesés után pedig immár három éve nő a termelők (mintegy 8 ezer) és az állatok száma (1270 ezer) is. (Ebben a 2012 elején indult szerkezetátalakítási programnak is volt szerepe.)
Az elmúlt évben a kedvező csapadék-ellátottság miatt egyaránt megfelelő volt a szálas- és a tömegtakarmány kínálat. Kihasználatlan legelő területeink is bőséggel vannak. Ezek hasznosításában a juhok kifejezetten jó megoldást jelentenek mind a környezet állapota, mind a foglalkoztatottság szempontjából.
A felvásárlási árak ugyan kis arányban emelkedtek tavaly, de ha a takarmányárak csökkenését is figyelembe vesszük, akkor kedvező képet kapunk. Hosszabb távra visszatekintve is lassan emelkedő vágójuh árakat látunk.
A magyarországi juhászat adottságainak, lehetőségeinek kihasználása nem képzelhető el a szervezettség javítása nélkül. Értékesítést támogató szövetkezeteket kell létrehozni. A képzések, a piaci ismeretek bővülése révén alakuló szemlélet talán segít az ezzel kapcsolatos ellenállás csökkentésében is. (agrarszektor.hu, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Takarékbank Zrt., Agrár Központ)
Kapcsolódó cikkeink
Türkmén lovak európai tenyészszemléje kezdődött Bábolnán
Megkezdődött a Türkmenisztánból származó akhal-teke fajtájú, sztyeppei lovak kétnapos tenyészszemléje…
Tovább olvasom >V4 agrárkamarák: irányváltásra van szükség az EU agrárpolitikájában
Az EU agrárpolitikájának radikálisan meg kell változnia, különben kilátástalan helyzetbe…
Tovább olvasom >Új információkhoz juthatnak a gazdák a KAP honlapján
A 2024. évre vonatkozó aktuális tudnivalókkal bővült az Agrárminisztérium KAP…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >