Magazin: Kevert stratégiák az elégedettségért

Dátum: 2019. 09. 06. 07:56

„Marketing és pszichológia” címmel tartott Mérő László matematikus, az ELTE és a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem pszichológiaprofesszora előadást a Trade Marketing Klub júniusi rendezvényén.

Mérő László
matematikus, pszichológus
ELTE, Babes-Bolyai Egyetem

Ti értetek a marketinghez, úgyhogy én inkább a pszichológiáról beszélek, persze azokról a részeiről, amelyek kapcsolódnak a kereskedelemhez, és főleg az eladáshoz – kezdi Mérő László a pesthidegkúti Villa Rosa kertjében, egy kellemes nyári délutánon. Témáját egy amerikai szerző könyvéből vett idézettel vezeti be:

„Válasszuk meg bölcsen, hogy mikor legyünk ostobák! Ez a mondat nagyon fontos. Időnként ostobának kell lenni, és ezt matematikailag bebizonyítja szerzője, az USA-ban élő Nassim Nicholas Taleb filozófus esszéíró”.

Ennek a látszólag furcsa mondatnak a logikája délután még visszatér párszor.

Vágyak bonyolult logikája

Marketing és pszichológia összefüggésére közismert példa, ahogyan a drágábbat értékesítik két termék közül: hozzájuk tesznek egy harmadikat, azzal az egyetlen funkcióval, hogy a drágább terméket csábítóbbnak tüntesse fel.Mégpedig azáltal, hogy ára ugyanolyan, mint a drágább terméké, viszont kevesebbet ér.

Ennél az egyszerű példánál Mérő professzor szerint érdekesebb, fontosabb, és persze bonyolultabb a vágyak logikája. Amelyek látszólagos ellentmondását Buñuel spanyol filmrendező kijelentésével érzékelteti: „Hála Istennek, ateista vagyok.

Lottófőnyeremény, vagy amivel megelégszünk

„Sok példa igazolja, hogy életünkben mindannyian kevert stratégiát használunk. Ebben megvan mind a változó hangulatok, mind az intuíciók szerepe. Velük oldja meg a természet, hogy optimálisan valósuljon meg a kevert stratégia” – mondja az előadó.

Hozzáteszi, hogy van az életben stabil egyensúly is, de labilis is:

„Az ember sikerre való vágyakozását fejezi ki a mese, amikor úgy végződik, hogy szereplői boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Ezt kiegészíti azzal, hogy igazi sikert nem akkor érünk el, életünket nem akkor oldjuk meg, amikor például megnyerjük a lottó főnyereményét vagy örök boldogságra teszünk szert. Hanem… És itt említi meg a kulcsszót, ami a homeosztázis; azaz élő szervezeteknek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodóképessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják:

„Akkor érezheti magát sikeresnek valaki, ha saját alkalmazkodóképességének köszönhetően vágyai megfelelő struktúrájához jól alkalmazkodik, és azzal megelégszik.” Ismétli a „megelégszik“ szót, és elmond egy igaz történetet, amit az ismert katolikus pap, Feri atya, azaz Pál Ferenc mesélt el neki.

Még fiatal papként egy fiatal párt adott össze. Előtte menyasszony és vőlegény azt kérte tőle, hogy ne csak annyi hangozzon majd el, hogy „hozzá hű leszek”, hanem tegye hozzá, hogy „és véle megelégszem.” Azóta az atya már több mint ezer házasulandó párt esketett, és mindegyik alkalommal elhangzott az is, hogy „és véle megelégszem”.

„Azért a marketingnek nincs akkora hatalma”

Itt tér vissza Mérő László a kereskedelem működéséhez:

„Egyik szempont a marketingé. Ha az a többség meglévő homeosztázisára épít, akkor nagy az esélye, hogy sikeres lesz. Megváltoztatni a vágyak struktúráját és a hozzájuk való alkalmazkodás képességét már kockázatosabb.

Másik az egyén nézőpontja:

„Élnek bennünk régi vágyak, de közben megváltozik az életünk, és akkor új vágyak keletkeznek. Az érem harmadik oldala pedig, hogy ha elégedetlen vagy az életeddel, akkor változtasd meg, legyenek aktuális vágyaid. Kialakulhat benned egy új, másik homeosztázis.” Konklúziója: „Azért a marketingnek nincs akkora hatalma, mint amekkorát tulajdonítanak neki.

Következő résztéma a racionális döntések mibenléte: „Célkitűzéseinkkel akkor érjük el a maximumot, ha olyasmit csinálunk, amivel megelégszünk. Tehát egy-egy lehetőségből nem kell mindig mindent kihozni. Nem véletlenül keletkezett a szólás, hogy ne vágj ki minden fát. Pszichológia szempontjából azt érdemes nézni, amivel az ember megelégszik, együtt tud vele élni.

Ehhez kapcsolódóan Mérő professzor megemlíti, hogy létezik egy globális genetikai kód. Ennek alapján például nem biztos, hogy a globalizáció megszünteti a lokalizációt, azaz a mindenkori helyi értékek iránti vonzódást: „A sarki pék valószínűleg megmarad, ha jól csinálja a dolgát.

A Trade Marketing Klub alapítói és szervezői (balról jobbra): Havasiné
Kátai Ildikó, Csiby Ágnes, és Hermann Zsuzsanna

A júniusi klubülést hagyományosan grillparti követte, amelynek támogatói voltak: Hungerit, MCS Vágóhíd, Sole-Mizo, Szentkirályi Magyarország, Univer Product. Köszönjük!

Bajai Ernő