Kétmillió hektár orosz gabonát elvitt a tél
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) folyamatosan nyomon követi, és a rendszeres kiadványaiban közreadja a világ mezőgazdasági és élelmiszer-
ipari termékek piacainak tendenciáit. A KSH és az AKI Piaci és Árinformációs Rendszer (PÁIR) adataiból, még a rövid távú kiskereskedelmi üzleti döntések előtt is érdemes pontosan tájékozódni.
A Nemzetközi Gabonaszövetség (IGC) legutóbb napvilágra került előrejelzéseiből kiderült, hogy a 2013/2014 gazdasági évben 682 millió tonna globális búzatermést prognosztizálnak, ami 4 százalékos emelkedést jelent a 2012/2013. évi szezon kibocsátásához képest. Az oroszországi gabonaszövetség beszámolója alapján a növények rossz állapota miatt az országban az őszi vetésű növények területének 12,6 százalékát kell tavasszal újravetni, mintegy kétmillió hektárt. Ez az arány felülmúlja az elmúlt öt év átlagát (8 százalék) és a tavalyi 12 százalékos pusztulás mértékét is. Az oroszországi mezőgazdasági minisztérium ennek megfelelően 95 millió tonna gabonatermést prognosztizál 2013-ra, és 33 millió hektárra becsüli a tavaszi vetésű gabona területét.
Ukrajnában is hasonló mértékű fagykárral számolnak: a jelentések szerint az őszi vetésű területek 9-10 százalékát, azaz 800 ezer hektárnyi területet kell tavasszal újravetni.
Magyarországon a vidékfejlesztési tárca szerint az 1,1 millió hektáron elvetett őszi búza 67 százaléka van jó fejlettségi állapotban. Már a december eleji állapotfelmérésnél is biztató volt a helyzet, és a téli hónapok időjárása sem rontott a vetések minőségén.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon 18 százalékkal csökkent az asztali és tájborok értékesítése 2013. január–február időszakában az előző évihez képest. A fehérborok eladása 9 százalékkal, a vörös- és rozéboroké 25 százalékkal esett vissza.
Az asztali és tájborok értékesítési ára 20 százalékkal emelkedett 2013 első két hónapjában az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva. A fehérborok ára 22 százalékkal, a vörös- és rozéboroké 20 százalékkal nőtt.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a sertésvágás az unióban egy százalékkal csökkent tavaly, 2011-hez viszonyítva és mindössze 9 tagállamban – közöttük Spanyol- és Olaszországban – növekedett a levágott sertések mennyisége. A KSH adatai szerint 2,956 millió sertést tartottak Magyarországon 2012. december 1-jén, 2,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor 1,5 százalékkal többet a 2012. június 1-jei állományhoz viszonyítva.
Az egyéni gazdaságokban az előző évinél 8,2 százalékkal kevesebb (796 ezer) sertést számláltak, míg a gazdasági szervezeteknél nem változott jelentősen a sertések létszáma (2,159 millió darab).
A sertéshúsimport mennyisége 12 százalékkal, értéke 35 százalékkal emelkedett. Magyarország élő sertésből nettó exportőr, míg sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált időszakban.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >