Keresleti piac után óvatos konszolidáció

Szerző: Budai Klára Dátum: 2025. 12. 04. 15:33
🎧 Hallgasd a cikket:

A hazai baromfiágazat idei működését a piaci, egészségügyi és szabályozási tényezők együttesen formálták. A madárinfluenza hatásai, a nemzetközi ellátási láncok zavarai és a támogatási környezet átalakulása egyaránt befolyásolták a termelés szintjét.

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Dr. Csorbai Attila
elnök-igazgató
Baromfi Termék Tanács

A hazai vágóüzemek adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában a teljesítmény élősúlyban 99,2%-ot, egyedszámban pedig 98,5%-ot ért el, vagyis közel az előző évi szintet. A kisebb visszaesés elsősorban a tavaly ősszel kezdődő és idén májusig tartó madárinfluenza-járvány következménye, amely az egyes termékpályákat eltérő mértékben érintette.

A csirke és a pulyka esetében növekedés volt tapasztalható (edb +5,7%; t +8,1%, illetve edb +7,0%; t +7,6%), míg a víziszárnyas-termelés a legtöbb kategóriában csökkent. A pecsenyekacsa-felvásárlás 41%-kal, a hízott kacsa 65,5%-kal, a hízott liba 16,1%-kal esett vissza, egyedül a hús­liba mutatott szerény, +1,8%-os növekedést.

Állategészségügyi kihívások

Az ágazat eredményességét elsősorban állategészségügyi problémák befolyásolták, amelyek ugyanakkor európai, sőt globális szinten is meghatározó tényezőnek bizonyultak. A kontinens legnagyobb termelője, Lengyelország súlyos madárinfluenza- és baromfipestis-járvánnyal küzdött.Világszinten az Egyesült Államokban is komoly fertőzéshullám alakult ki, és az idei évben először Brazíliában is kimutatták a betegséget.

– Ágazatunkra a geopolitikai és kereskedelempolitikai döntések (például a vámtarifák) szintén hatással voltak, bár ezek mértéke nem tért el jelentősen más élelmiszeripari területekétől. A fentiek következtében a főbb baromfihús-kategóriákban átmenetileg keresleti helyzet alakult ki, ami a felvásárlási és értékesítési árak emelkedéséhez vezetett. A piaci egyensúly szeptember végétől fokozatosan helyreállt, ennek nyomán kínálati piac jött létre, ami már az árak mérséklődését eredményezte – vázolja dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

A piaci egyensúly szeptember végétől fokozatosan helyreállt, ennek nyomán kínálati piac jött létre

Egyenlőtlen feltételek az uniós piacon

Az uniós szabályozás egyik súlyos hiányossága, hogy a kereskedelmi egyezmények nem rögzítik: kizárólag az EU jogrendjének és standardjainak megfelelően előállított termékek juthatnak be a közösség belső piacaira. Ez a gyakorlat a baromfitermékek esetében is jelentős versenyhátrányt okoz, hiszen több százezer tonna hús érkezik olyan országokból, ahol az állatjóléti, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági feltételek nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Különösen az olyan nagy importőrök esetében, mint Ukrajna, Brazília, Thaiföld vagy Kína, elengedhetetlen lenne e szabályok egyértelmű rögzítése és szigorú ellenőrzése.

– Az elmúlt időszak fejleményei a víziszárnyas-ágazatban – mind a hízott, mind a sovány irányban – több, egymással összefüggő nehézséget idéztek elő, amit a termelés visszaesése is jól tükröz. A legmeghatározóbb tényezők közé tartoznak a korábbi madárinfluenza-járvány következményei, továbbá a nagy mennyiségben, dömpingáron beáramló kínai elősütött kacsa okozta piaci torzulások, illetve a jogszabályi változások, mint a kártalanítási érték csökkentése, a teleppihentetési program és az új telepek létesítését érintő előírások módosí­tása – fejti ki dr. Csorbai Attila.

Fejlesztések és kilátások

Az ágazat eddig is élen járt az új technológiák adaptálásában, a digitalizáció és robotizáció alkalmazásában, a hatékony és fenntartható termék-előállításban, ráadásul a termelésbővülés piaci és értékesítési lehetőségei is adottak.

– Várjuk mind az ÁTK-k, mind a nagyobb volumenű élelmiszeripari beruházások eredményeit. Akár világszintű, akár európai szintű (termelési és fogyasztási) statisztikákat nézünk, a baromfiágazat termékei előtt fényes jövő áll. Az, hogy mennyire lesz fényes, az két dolgon is múlik. Az egyik, hogy az európai politika (különösen a kereskedelempolitika) mennyire lesz képes versenyegyenlőséget biztosítani saját termelői/termékei részére. A másik, hogy saját szabályrendszerét hogyan alakítja, változtatja, abban mennyire veszi figyelembe a valódi szakmai véleményeket és a racionalitást, mivel ezek elengedhetetlen elemei a versenyképes termék-előállításnak – zárja gondolatait a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. 

Kapcsolódó cikkeink