Kenyérből kevesebbre, tejből, csirkéből és krumpliból többre elég az átlagfizetés ma, mint a Kádár-rendszerben

A havi átlagkereset először 1954-ben érte el az 1000 forintos határt, ekkor már 17,5 milliárd forint volt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, egy átlagos állampolgár – ebben benne vannak a csecsemők is – 1,6 havi jövedelemnek megfelelő félretett pénzzel rendelkezett.

A helyzet azonban mégsem volt ennyire rózsás. Az ötvenes években a lakosság készpénzben tartott vagyona is nőtt ugyan, de ennél jóval gyorsabban emelkedett az úgynevezett hosszú lejáratú hitelek összege, ami 1956-1959 között 7,9 milliárd forinton tetőzött. Ez nem a lakosság által felvett, hanem az általa nyújtott hiteleket mutatja.

Na de kinek hiteleztek ennyit az emberek, amikor ők sem dúskáltak a pénzben? A megoldás vélhetően a legendás békekölcsön. Az állam lényegében elvárta, hogy a lakosság évente egy havi fizetéséért kölcsönt adjon neki.

Az elején ugyan még kamatot is kínáltak a jegyzésért, de aztán már csak nyereményeket adtak, és a befizetett összeget is csak sokára kapták vissza a kényszerhitelezők. Az utolsó Békekölcsönt 1955-ben bocsátotta ki a magyar állam.

Az 1956-tól 1988-ig tartó korszakban az MNB által most közölt statisztikai adatok szerint folyamatosan javult a magyarok pénzügyi helyzete, ha nem is a nyugat-európai színvonalhoz mérten, de a saját korábbi anyagi állapotukhoz képest mindenképpen. Az emberek egyre több pénzt tudtak megtakarítani, a háztartások nettó pénzügyi vagyona 1961-ben már átlépte a ötvenmilliárd forintot. Egy átlagos család pénzügyi vagyona pedig az átlagfizetéshez viszonyítva 1957 és 1961 között megduplázódott.

Az átlagfizetésből egyre több mindent lehetett vásárolni, miután az árak alig emelkedtek, azokat az Országos Anyag- és Árhivatal határozta meg, minden termék minden boltban pontosan ugyanannyiba került, és a Magyar Közlönyben hozták le a változásokat. A legendás 3,60 forintos kenyér ára például 1960 és 1979 között nem változott.

1960-ban egy átlagfizetésből 437,5 kilogramm kenyeret lehetett vásárolni, 1979-ben már több mint egy tonnányit. Kenyérben számolva a helyzet azóta sokat romlott.  2022 végén 900 forintba került egy kilogramm fehér kenyér a KSH adatai szerint, az októberi átlagos nettó keresetből pedig csak 391 kilóra futotta volna.

Sok más alapélelmiszer viszont olcsóbb lett ugyanilyen mércével mérve. Egy liter tej az 1970-es években 4 forintba került, jelenleg a hatósági áras literje 294 forint körül van, de a nem hatósági áras 2,8 százalékos már 532 forintba került decemberben. 1971-ben 581 liter tejet lehetett venni egy havi fizetésből, most a hatósági árasból már 1200 literre futja, a piaci árasból pedig 660 litert adnának a boltban. Ugyanabban az időben 58 kiló bontott csirke jött ki egy fizetésből, most ennél sokkal több, 262 kilónyi. Ötven éve 470 kiló krumplit lehetett venni egy havi átlagbérből, ma már 900 kilónyit.