Kemény ősz vár a kiskereskedelmi szereplőkre, de a nehezén túl lehetünk

Fogyasztási sokk volt a válasz az inflációra

Sötét a kép, de a a javulás már látszik

Az elmúlt hónapok gazdasági adatai alapján júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, és bár az árak júniushoz képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek, a szakértők szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy a drágulás novemberben egy számjegyű értékre mérséklődhet. Ugyanakkor a legfrissebb GDP-adatok csalódást okoztak: a második negyedévben a bruttó hazai termék 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és az előző negyedévhez képest is 0,3 százalékkal hanyatlott.

A külkereskedelmi mérlegben azonban már javuló tendenciák mutatkoznak: júniusban az export euróban számított értéke 11 százalékkal nagyobb, míg az importé 4,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakához képest. Ennek eredményeként a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,9 milliárd euróval javult.

Az infláció fogyasztási sokkot okozott

A kiskereskedelem terén azonban továbbra is nehézségek tapasztalhatók. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva pedig 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek hátterében az infláció okozta fogyasztási sokk, valamint az Európa-bajnoki aranyéremre reagáló magyarországi fogyasztói visszafogottság áll. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint azonban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.

A gazdasági helyzet összetettsége sok kérdést vet fel, és a részletek gyakran elhomályosíthatják a teljes képet.  Az elemzők szerint a negyedik negyedév negatív gazdasági alakulása több tényező együttesen kedvezőtlen hatását mutatja. A reálkeresetek csökkenése a kiskereskedelmi forgalom visszaesésében és a gazdaság teljesítményének csökkenésében is megnyilvánul. A beruházások visszaesése mellett a kamatkörnyezet is növeli a gazdasági nehézségeket.

A fogyasztás csökkenése ráadásul kedvezőtlen hatással van a költségvetésre is, hiszen csökkennek az áfa- és jövedékiadó-bevételek. Az államadósság csökkentése is kihívást jelenthet, mivel az egyre magasabb infláció miatt az adóbevételek már nem növekedést, hanem csökkenést mutatnak. A gazdaság előrejelzése szempontjából a növekedést visszafogják a kamatkiadások növekedése is.

Fellendülés várható a mélypont után

Az Amundi Alapkezelő elemzői szerint a költségvetés rendbetétele és a monetáris lazítás kiemelten fontos. Az infláció csökkenése, a reálbér emelkedése és a fogyasztás erősödése várható, ami kulcsfontosságú mind a GDP, mind a költségvetés szempontjából. A gazdasági növekedés terén fellendülés várható, bár nem lesz olyan erős, mint korábban. Az uniós források lehívása és az energiafüggőség csökkentése továbbra is fontos kérdések a fenntartható növekedés érdekében.

Az összességében pozitív irányvonalat azonban kockázatok is kísérik. Az idei évben kifutnak az előző hétéves ciklus uniós forrásai, és ha nem érkeznek újabb pénzek, a növekedés és a potenciális növekedés is veszélybe kerülhet. A külső környezet bizonytalan, és az export terén sem várhatóak kiugró eredmények.