Kelet-EU és Nyugat-EU

Prémium szegmens, a fogyasztó által érzékelt hozzáadott érték és kényelmi termék. Ezek a friss áruk piacán a fejlődés aktuális kulcsszavai, ahogyan azt a húskészítmény, tejtermék és mélyhűtött áru hármas szakvásárán a látogatók Düsseldorfban, szeptember végén tapasztalhatták. Összesen nyolc magyar cég szerepelt az idei InterMeat, InterMopro és InterCool kiállítói listáján. Ha nyugati szomszédunkat nézzük, akkor Ausztriából 46 vállalatot számolhattunk össze. Keleti irányból viszont, Romániából mindössze egy nagyszebeni húsipari cég nevezett be erre a düsseldorfi szakvásárra, amely tulajdonképpen verseny a javából.
A kiállítók mezőnyét 30-nál több ország 970 vállalata alkotta. S négy nap alatt 65 országból 37 ezer szakmai látogatót regisztráltak a düsseldorfi hármas vásár szervezői.

Sok kiállító onnan, kevés innen
Ahogyan keletről nyugat felé haladunk, úgy egyre élénkebb kereskedelemmel, változatosabb árukínálattal találkozunk. Régiónkból Szlovákiából is csak egy, Csehországból két, Lengyelországból nyolc cég mutatta be friss termékeit. Viszont Hollandiából 53, Franciaországból 50, Olaszországból 45 kiállítót regisztrálhattunk.
Ugyanakkor továbbra is koncentrálódik a kínálati oldal. Jellemző a versenyt szűkítő folyamatokra, hogy a szentesi Hungerit baromfi-feldolgozó logóját német disztribútora, a Kühn cég standján fedezhettük fel. A PICK németországi eladásainak lebonyolítására létrehozott az olasz Alcisa céggel egy vegyesvállalatot, amely évek óta jól működik. Majdnem közvetlenül mellette, a német Zimbo nagy, központi standján találkozhattunk Kreisz Tamással, a magyarországi leányvállalat igazgatójával. A magyarországi boltokból ismerős Wiesbauer-Dunahús termékeiről szintén egyetlen helyen, az osztrák anyacég standján tájékozódhatott a látogató.

Cégtörténetek a történelemben
Szembetűnő különbséget fedezhetünk fel a kelet- és nyugat-európai cégek között a fejlődéstörténetükben. Korábban, egy angliai riportutamon olyan családi kis- és középvállalkozások vezetőivel találkoztam, akiknek ősei még a 19. században alapították a vállalkozást, és örökítették tovább. De ne a nagy országokat nézzük, hanem például a jó 8 millió lakosú Ausztriát. Beszélgettem néhány kiállító kis- és középvállalat képviselőjével, aki Magyarországra is exportál élelmiszert.
Schärding városkában, az Inn folyó partján működik a Schärdinger nevű családi cég, amely főleg sajtot gyárt. Gernot Purkhart, a közép- és kelet-európai értékesítés vezetője elmondja, hogy a céget 1900-ban alapították, és azóta folyamatosan növekszik. Nemzedékről nemzedékre száll a szaktudás, tapasztalat és a kapcsolatrendszer.
A legnyugatibb osztrák tartományból, a Vorarlbergben lévő Hörbranz községből szállít magyar vevőinek a Rupp sajtgyár. A természetes sajtok értékesítési vezetője, Daniel Marte tájékoztatása szerint éves forgalmuk 120 millió euró, és évenként 30 ezer tonna sajtot állítanak elő. A családi vállalkozást 1908-ban alapították, így most már a harmadik generáció irányítja. Azóta fejlődnek, gyarapítják szellemi és anyagi értékeiket, ápolják üzleti kapcsolataikat.
Hozzájuk képest a mosonmagyaróvári Kaiser Food húsfeldolgozó vállalkozás 1990 óta építgeti piaci pozícióit, figyelemre méltó sikerrel. A szentendrei Marathon Foods mélyhűtött húskészítményeivel tizenhét éve kezdett működni. Magyarország egyik legnagyobb panírozott baromfit gyártó üzeme pedig 1987-ben indult Törökszentmiklóson, majd a privatizáció után, mindössze három éve került Markovits László és neje tulajdonába, és lett a neve Mar-Ne-Váll Kft.

Megint keresik a csemegepultot
Mire számíthatnak a közép- és kelet-európai kiállítók a német piacon? Húskészítményeknél előtérbe került a wellness és az áru eredetének nyomon követhetősége, tájékoztat Máté Szilvia, a düsseldorfi vásár budapesti képviselője:
– Növekszik a forgalom, amelynek egyik jellemzője, hogy a klasszikus szupermarketekben a fogyasztók újra keresik a csemegepultot, a hagyományos kiszolgálást. Ugyanakkor azonban a mennyiségi eladások növelésének motorja Németországban továbbra is a diszkont.
A német trendek fő jellemzője, hogy a tejipar több mint 20 év után tavaly és idén is árat tudott emelni mind a friss tejnél, mind a vajnál és a sajtnál. A plusz nagy részét továbbadták a tejtermelőknek, akik az előző évekhez képest több tejet tudnak a feldolgozók rendelkezésére bocsátani. Viszont a magasabb árak következtében a háztartások fogyasztása csökkent vajból, friss tejből, joghurtból és sajtból.
Általában arra számítanak a német piac szakértői, hogy a tejtermékek fogyasztói ára ugyan valamelyest csökken, de éves átlagban a tavalyi felett marad.

Folytatódik a mélyhűtött boom
A mélyhűtött kategóriával kapcsolatban Máté Szilvia rámutat, hogy a fellendülés idén is folytatódik Németországban. A háztartások az első félévben 1,5 százalékkal több mélyhűtött terméket vásároltak, mint tavaly az első hat hónapban.
Értékben az éves forgalom várhatóan 5,5 százalékkal emelkedik tavalyhoz képest, és eléri a 11 milliárd eurót.
Az egy főre jutó éves fogyasztás az előrejelzések szerint 60 dekával növekszik, 38,7 kilogrammra:
– A pozitív trend fő oka, hogy az időigényes otthoni főzés már kevésbé elterjedt, mint régebben. Főleg a fiatalabb háziasszonyok sajnálják főzéssel tölteni az idejüket. A mélyhűtött készételek, komplett menük, menükomponensek táplálkozás-élettani szempontból is megfelelnek a fogyasztók elvárásainak. A mélyhűtött termékek pedig beleillenek az étkezési szokásokat jellemző mindhárom fő trendbe: wellness, élvezet és kényelem – foglalja össze az InterCool alkalmából készült jelentés lényegét a düsseldorfi vásár magyarországi képviselője.
A német élelmiszer-kereskedők várakozásai szerint az értékben mért forgalom a közeljövőben leginkább az alkoholmentes szomjoltó italokból növekszik, míg második helyen a mélyhűtött kategóriát említik.

Osztrákok a Bajnokok Ligájában
Mitől sikeresek az osztrákok? Mit érdemes tőlük eltanulni? Például azt, hogy közösségi marketingszervezetük, az Agrar Austria Marketing GmbH a nagy német élelmiszervásárokon rendszeresen sajtótájékoztatón ismerteti a fejlődést. Most Düsseldorfban a következő címmel számoltak be az aktualitásokról: „Ausztria az élelmiszerszektor bajnokainak ligájában játszik”.
Dr. Stephan Mikinovic, az Agrarmarkt Austria (AMA) igazgatója bejelentette:
– Osztrák szempontból a mezőgazdasági termékek külkereskedelmében egyre csökken az importtöbblet, mert gyorsan növekszik a kivitel. Viszont az utóbbi években már jóval többet exportálunk mint importálunk tejből és tejtermékekből, sertés- és marhahúsból, illetve készítményekből.
Rámutatott, hogy az osztrák élelmiszerexport idei növekedésében a legnagyobb szerepet az ital, tejtermék, mindenekelőtt a sajt, pékáru és feldolgozott gyümölcs, valamint zöldség játssza.