Kedvezőbb piaci feltételekért demonstráltak a tejtermelők
A számukra kedvezőbb piaci feltételek biztosításáért demonstráltak a tejtermelők nyáron. A tejtermelők azért vonultak az utakra, hogy így tiltakozzanak az országba jórészt feketén behozott külföldi tejtermékek dömpingje, és az ennek nyomán alkalmazott kiskereskedelmi gyakorlat, az „akciózás” ellen.
A magyar tejtermelők figyelemfelhívó akciójukkal azt szerették volna elérni, hogy a kiskereskedők a jelenleginél több magyar tejterméket forgalmazzanak, mert ez jelentős hatással van a belföldi nyerstej-felvásárlási árakra. Pillanatnyilag ugyanis a nyerstej felvásárlási ára csökken Magyarországon a külföldről beáramló tej- és tejtermékdömping miatt.
A termelők állítása szerint a magyar piacot leginkább a külföldről behozott ultrapasztőrözött, UHT-tej, valamint a félkemény sajtoknál tapasztalható nagy mennyiségű import zavarja a leginkább. Az import egyrészt azért jön most be az országba, mert van némi tejtöbblet Európában, másrészt pedig a magas általános forgalmi adó (áfa) csábítja az importőröket – fejtette ki. A tejre vonatkozó 18 százalékos áfa (ilyen-olyan módon) történő megtakarítása, elcsalása ugyanis jelentős haszonnal kecsegtet.
Az unióban Magyarország azon országok egyike, ahol a legolcsóbb a nyers tej, most kilogrammonként 100 forint körüli. Érkezik viszont Lengyelországból, Németországból és Ausztriából. Az utóbbi két országban 6, illetve 16 forinttal drágább a nyers tej.
Indokoltnak tartotta a tejtermelők demonstrációját a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), mert a tejtermelők elkeseredettek, mivel hiába termelnek jó minőségű, olcsó, egészséges tejet, a boltok polcain a magyar termékek mégis hátrányba kerülnek a sokszor kétes eredetű importtermékekkel szemben.
Az agrár-érdekképviselet leszögezte, hogy a termelők nem importellenesek, hiszen Magyarország is jelentős mennyiségű tejet szállít más államokba. Kizárólag azzal az importtal van bajuk, ami az uniós tejfelesleg levezetéseként dömpingáron – az ottani gazdák helyzetét javítva, a magyarét pedig tönkretéve – sok esetben nyomon követhetetlenül, esetenként az adófizetési kötelezettségnek sem eleget téve érkezik Magyarországra. Ennek kivédése a MOSZ szerint állami feladat lenne, ellenőrzésekre volna szükség, és arra, hogy az állam következetesen betartassa a saját maga által hozott jogszabályokat.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) gyorsan kijelentette, hogy egyetért a magyar tejtermelők által megfogalmazott célokkal, amelyek arra irányulnak, hogy a magyar áruházak polcain minél több belföldi előállítású tej és tejtermék legyen. Közleményükben emlékeztettek arra: az elmúlt években a tárcának – együttműködve a termelőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel – sikerült elérnie, hogy évről évre 10 százalékkal nőtt a magyar tej iránti kereslet. Emellett például már a múlt évben 43 százalékkal csökkent a tejimport is. A minisztériumban ezért úgy gondolják, hogy indokolt a fellépés azokkal a magatartásformákkal szemben, amelyek az elmúlt években az ágazati szereplők közös erőfeszítésével elért eredményeket megpróbálják – rövid távú piaci érdekek alapján – „elrontani”.
Az FM hatékony fellépésével megvédte a magyar tejtermelők érdekeit Brüsszelben a kvótarendszerről folytatott vitában, így továbbra is versenyképes maradhat a hazai tejágazat. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 14-i ülésén ismét parázs vita bontakozott ki a tejágazat jövőjéről. Tizenkét tagállam kérte a kvótarendszer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását annak érdekében, hogy ne kelljen kvótatúllépésük miatt – egyes becslések szerint mintegy 180 milliárd forintnyi – illetéket fizetniük. Bejelentették azt is, hogy a tejtermelők szorgalmazására a jövőben rendszeresen elrendelik az UHT-tejek származási vizsgálatát, a vélelmek alapján ugyanis főként tisztességtelenül, áfacsalással kerül a magyar boltok polcaira.
Néhány kereskedelmi szervezet a tejforgalmuk szerkezetéről adatokkal szolgált, ebből kiderült, hogy a Metro Kereskedelmi Kft. frisstej-kínálatának 99 százaléka magyar gyártóktól származik. A tejtermékek 64 százaléka magyar és mindössze 36 százaléka importtermék. Mások a korrekt üzleti kapcsolataikra hivatkozva utasították vissza a termelők támadásait.Cz.P.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Egyre korábban indul a karácsonyi szezon: az ár-érték arány a kulcs
Az idei évben a magyarok 40 százaléka hozta előre a…
Tovább olvasom >Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Fél év alatt 100 millió forint felajánlást tettek karitatív célokra a fogyasztók a kötelező visszaváltási rendszer révén
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált…
Tovább olvasom >