Kedvező irányba mozdult el a hazai sertéságazat

Az Agrármarketing Centrum (AMC) sertéshús fogyasztását ösztönző kampányának keretében megtartott „Merre tovább sertéságazat?” című konferencián a szakemberek megállapították, hogy a kedvező piaci folyamatok, az export és a beruházási kedv élénkülése, valamint az egyes szabályozói döntések – mint például az áfacsökkentés – hatására kedvező irányba mozdult el a hazai sertéságazat.

A Földművelésügyi Minisztérium fél évtizeddel ezelőtt indította el a sertéságazatot támogató kampányát, amelynek marketing- és kommunikációs feladatait az Agrármarketing Centrumra (AMC) bízta. A kampány idén, február elején, a Sirha Budapest rendezvényen indult, alkotóelemei között a televíziós és rádióreklámok, az online és print hirdetések, PR-cikkek, a külföldi kiállítások és belföldi rendezvények, kóstoltatások és közterületi hirdetések egyaránt megtalálhatóak – fogalmazott köszöntőjében Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője.

A sertéságazat kérdéseit taglaló konferencia nyitó előadását Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára tartotta, aki kihangsúlyozta, hogy a hazai agrárium kibocsátása 2010 óta növekszik, 2017-ben pedig történelmi rekordot ért el.

– Az ágazatban a beruházások is kedvezően alakultak, emellett 2017-ben minden idők legjobb eredményét mondhatjuk magunkénak az agrárkülkereskedelem területén is, az ágazat 8,9 milliárd eurós értéket mutatott, sőt az is elmondható, hogy tartósan 2012 óta 8 milliárd euró körül van az ágazat exportértéke – hangsúlyozta az államtitkár.

Az export hívószava a GMO-mentesség

Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a genetikai háttér fontosságát taglalva jelezte, hogy a különféle fajtáknak és genetikai jellegzetességeknek mindnek megvan a maga szerepe és helye ebben az ágazatban, amely az utóbbi időben óriási fejlődésen ment keresztül nem csupán hazánkban.

– A magyar sertéstenyésztés célja az ízletes, egészséges és árban versenyképes, sertéshústermelésre alkalmas hízók előállítása – emelte ki Kiss György.

Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. agrárigazgatója arról beszélt, hogy az ország legnagyobb feldolgozóipari cégeként évi félmilliós hízósertés-kibocsátásukat 900 ezerre emelve meghatározó tényezőivé kívánnak válni a közép-kelet-európai régióban, ennek kapcsán előadásában taglalta a cég 2021-es sertésintegrációs terveit, továbbfejlesztési üzleti modelljét is.

– Az élelmiszeriparban elengedhetetlen az értékek közvetítése, a cégek legfontosabb feladata, hogy a fogyasztók modern, egészséges életébe bekapcsolódjanak a termékeikkel – hívta fel a figyelmet Prohászka Balázs, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója, aki azt ismertette, hogy a feldolgozás területén a nyereségesség miként garantálható, hangsúlyozva, hogy hazánk GMO-mentessége az export hívószava.

Negyven százalék felett a magyar fogyasztói vásárlóerő-index

– A GfK Hungária évről évre jelentést készít Európa 42 országának vásárlóerejéről, így adatokkal tudják alátámasztani, hogy az utóbbi években igen jelentősen megnőtt a hazai fogyasztói vásárlóerő. Hazánk egyre előkelőbb helyen áll azon a listán, amelynek egyik végén Lichteinstein, a másik végén pedig Ukrajna található, mivel 2014 óta a magyar vásárlóerői index 6–10 százalékos évi növekedésének eredményeként már 40 százalék feletti a magyar fogyasztói vásárlóerő-index mértéke. A háztartások friss termékre 2017-ben 901 milliárd forintot költöttek, aminek harmadát adta a friss húsáru vásárlása – számolt be az aktuális sertéshúsfogyasztási trendekről Csillag-Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. Kiemelte, hogy a mintegy négymillió magyar család átlagosan hetente kétszer, két kilogramm friss húsárut visz haza fogyasztási céllal.

A kerekasztal-beszélgetésen a versenyképességet befolyásoló tényezőkről Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci főosztályvezetője, Babati Zoltán, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Babati és Társa Kft. ügyvezető-tulajdonosa, valamint a konferencia előadói arról beszéltek, hogy a fogyasztói bizalom erősítése, a termelékenység növelése, a hozzáadott érték emelése, a genetikai fejlesztések, a jobb szervezettség, menedzsment és hatékonyság, továbbá a piac pontosabb ismerete – a minőségi termékek mellett – mind hozzájárul a versenyképesség növeléséhez.

Ladó B.