A KAP létjogosultságát 2020 után is igazolni kell
A közös agrárpolitika (KAP) a legrégebbi uniós politika, amelynek jelentős szerepe volt az egységes közös piac létrejöttében, létjogosultságát pedig 2020 után is igazolnia kell, és egyértelmű hasznot jelentő eredményt kell felmutatnia az európai állampolgárok számára – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a V4 országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak találkozóján az Országházban.
Czerván György szerint a szerződésben lefektetett agrárpolitikai célok továbbra is érvényesek, azokat nem lehet más célokkal felülírni. A mezőgazdasági versenyképesség növelése, a piacok stabilitásának megőrzése és a termelők jövedelembiztonságának érdekében nem támogatják a KAP-tól idegen, azzal teljes mértékben összeegyeztethetetlen új célok – például a migráció – beemelését a célok közé. A KAP forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a KAP folyamatosan fejlődik, egyre több funkciót lát el. A bizottság kezdeményezései kiterjednek a technológiai fejlesztésre, a precíziós gazdálkodás elterjesztésére, a tudomány legújabb eredményeinek széleskörű hasznosítására csakúgy, mint a kockázatkezelésre és a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának erősítésére.
Rámutatott, hogy a hagyományos politikák forrásait 2020 után is legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani. Amennyiben a KAP költségvetését nem sikerül megvédeni, sem az alapanyag-termelés, sem pedig az azon túl kitűzött célok elérése nem lehet reális elvárás.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára rendkívül jelentőséggel bír a több mint 50 éves múltra visszatekintő KAP, amely az európai integráció egyik sarokköve, és amely hosszú ideje biztosítja a biztonságos, jó minőségű élelmiszerellátást, továbbá az egységes mezőgazdasági piac stabilitását és fenntarthatóságát a vidéki régiók számára.
A találkozó végén a delegációvezetők aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az unió minden tagállamának nemzeti parlamentjéhez, és az unió vezetőihez.
Font Sándor elmondta: a dokumentum alapüzenete az, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások rendszerét továbbra is fenntartsák, mivel ez garantálja minden európai állampolgár számára a biztonságos és megfizethető élelmiszert. Rögzíti az aláírók egyetértését abban is, hogy fel kell lépni a megkülönböztetett minőségű élelmiszerek forgalombahozatala ellen.
Ugyanakkor nem értenek egyet az aláírók azzal a felvetéssel – amely egyes tagországok részéről már megszületett -, miszerint az agrárköltségvetést csökkenteni kellene, és az így felszabaduló forrásokat pedig a migrációs kérdés megoldására kellene fordítani – ismertette Font Sándor. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Agrártámogatások: akár több évre is előfinanszírozást nyújt az MBH Bank
Tovább bővítette a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozásának lehetőségeit az MBH Bank.…
Tovább olvasom >A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >További cikkeink
IGD: A retail média és a hatékonyságnövelés fontos lesz 2024-ben
Az alábbi cikkünkben azt az IGD nemrégiben megjelent előrejelzésében felvázolt öt…
Tovább olvasom >Vegán aktivista a Forbes rangos „30 sikeres magyar 30 alatt” listáján
Vida Raul, a Prove magazin alapítója személyében először került fel…
Tovább olvasom >Meghosszabbítja együttműködését az UEFA és a Just Eat Takeaway
A Just Eat Takeaway 2027-ig meghosszabbítja együttműködését az UEFA Bajnokok…
Tovább olvasom >