A KAP létjogosultságát 2020 után is igazolni kell
A közös agrárpolitika (KAP) a legrégebbi uniós politika, amelynek jelentős szerepe volt az egységes közös piac létrejöttében, létjogosultságát pedig 2020 után is igazolnia kell, és egyértelmű hasznot jelentő eredményt kell felmutatnia az európai állampolgárok számára – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a V4 országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak találkozóján az Országházban.
Czerván György szerint a szerződésben lefektetett agrárpolitikai célok továbbra is érvényesek, azokat nem lehet más célokkal felülírni. A mezőgazdasági versenyképesség növelése, a piacok stabilitásának megőrzése és a termelők jövedelembiztonságának érdekében nem támogatják a KAP-tól idegen, azzal teljes mértékben összeegyeztethetetlen új célok – például a migráció – beemelését a célok közé. A KAP forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a KAP folyamatosan fejlődik, egyre több funkciót lát el. A bizottság kezdeményezései kiterjednek a technológiai fejlesztésre, a precíziós gazdálkodás elterjesztésére, a tudomány legújabb eredményeinek széleskörű hasznosítására csakúgy, mint a kockázatkezelésre és a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának erősítésére.
Rámutatott, hogy a hagyományos politikák forrásait 2020 után is legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani. Amennyiben a KAP költségvetését nem sikerül megvédeni, sem az alapanyag-termelés, sem pedig az azon túl kitűzött célok elérése nem lehet reális elvárás.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára rendkívül jelentőséggel bír a több mint 50 éves múltra visszatekintő KAP, amely az európai integráció egyik sarokköve, és amely hosszú ideje biztosítja a biztonságos, jó minőségű élelmiszerellátást, továbbá az egységes mezőgazdasági piac stabilitását és fenntarthatóságát a vidéki régiók számára.
A találkozó végén a delegációvezetők aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az unió minden tagállamának nemzeti parlamentjéhez, és az unió vezetőihez.
Font Sándor elmondta: a dokumentum alapüzenete az, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások rendszerét továbbra is fenntartsák, mivel ez garantálja minden európai állampolgár számára a biztonságos és megfizethető élelmiszert. Rögzíti az aláírók egyetértését abban is, hogy fel kell lépni a megkülönböztetett minőségű élelmiszerek forgalombahozatala ellen.
Ugyanakkor nem értenek egyet az aláírók azzal a felvetéssel – amely egyes tagországok részéről már megszületett -, miszerint az agrárköltségvetést csökkenteni kellene, és az így felszabaduló forrásokat pedig a migrációs kérdés megoldására kellene fordítani – ismertette Font Sándor. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >EU irányelv: jövőre megtudhatjuk, mennyit keresnek a kollégáink
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >