A KAP létjogosultságát 2020 után is igazolni kell
A közös agrárpolitika (KAP) a legrégebbi uniós politika, amelynek jelentős szerepe volt az egységes közös piac létrejöttében, létjogosultságát pedig 2020 után is igazolnia kell, és egyértelmű hasznot jelentő eredményt kell felmutatnia az európai állampolgárok számára – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a V4 országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak találkozóján az Országházban.
Czerván György szerint a szerződésben lefektetett agrárpolitikai célok továbbra is érvényesek, azokat nem lehet más célokkal felülírni. A mezőgazdasági versenyképesség növelése, a piacok stabilitásának megőrzése és a termelők jövedelembiztonságának érdekében nem támogatják a KAP-tól idegen, azzal teljes mértékben összeegyeztethetetlen új célok – például a migráció – beemelését a célok közé. A KAP forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a KAP folyamatosan fejlődik, egyre több funkciót lát el. A bizottság kezdeményezései kiterjednek a technológiai fejlesztésre, a precíziós gazdálkodás elterjesztésére, a tudomány legújabb eredményeinek széleskörű hasznosítására csakúgy, mint a kockázatkezelésre és a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának erősítésére.
Rámutatott, hogy a hagyományos politikák forrásait 2020 után is legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani. Amennyiben a KAP költségvetését nem sikerül megvédeni, sem az alapanyag-termelés, sem pedig az azon túl kitűzött célok elérése nem lehet reális elvárás.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára rendkívül jelentőséggel bír a több mint 50 éves múltra visszatekintő KAP, amely az európai integráció egyik sarokköve, és amely hosszú ideje biztosítja a biztonságos, jó minőségű élelmiszerellátást, továbbá az egységes mezőgazdasági piac stabilitását és fenntarthatóságát a vidéki régiók számára.
A találkozó végén a delegációvezetők aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az unió minden tagállamának nemzeti parlamentjéhez, és az unió vezetőihez.
Font Sándor elmondta: a dokumentum alapüzenete az, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások rendszerét továbbra is fenntartsák, mivel ez garantálja minden európai állampolgár számára a biztonságos és megfizethető élelmiszert. Rögzíti az aláírók egyetértését abban is, hogy fel kell lépni a megkülönböztetett minőségű élelmiszerek forgalombahozatala ellen.
Ugyanakkor nem értenek egyet az aláírók azzal a felvetéssel – amely egyes tagországok részéről már megszületett -, miszerint az agrárköltségvetést csökkenteni kellene, és az így felszabaduló forrásokat pedig a migrációs kérdés megoldására kellene fordítani – ismertette Font Sándor. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >