Kantar Media: A hipermarketek növelték, az FMCG-gyártók csökkentették reklámköltésüket
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.
A Kantar Media listaáras reklámköltés adatai 3 százalékos növekedést mutatnak ugyan 2010-hez képest, és a második félévben egy hajszállal mintha még javult volna is a növekedés üteme, a valóságban azonban milliárdok tűntek el a médiapiacról. Tovább nyílt ugyanis az olló a listaárak és a médiumok valós árai között. Vagyis a reklámzaj ugyanakkora, csak jóval kevesebb pénzből finanszírozzák a hirdetők, az ügynökségek és a médiavállalatok pedig egyre vékonyabb jégen táncolnak.
A hirdetői toplista élén 2011-ben több mínuszt látni, mint egy évvel ezelőtt, ami jól jelzi, milyen fényben látják a magyar piacot a multinacionális cégek. A Bayer Hungaria, a Reckitt Benckiser és a Nestlé azon kevesek közé tartozik, akik látványosan növelték médiajelenlétüket, de a Procter&Gamble, az Unilever, a Henkel, a Danone és minden mobilszolgáltató visszafogta költését. Ez utóbbiak együttesen 16 százalékkal költöttek kevesebbet reklámra 2010-hez képest, ami több milliárd forintos bevételkiesést jelentett a médiumok, azon belül is főként az országos televíziók számára.
A nagy piaci szektorok közül csak a Gyógyászat, gyógyhatású készítmények, a Kereskedelem és a Közlekedési eszközök reklámköltése nőtt számottevően (19, 33 illetve 11 százalékkal), a többi jó esetben szinten tartotta, de inkább csökkentette médiaköltését. Kommunikációs szempontból az OTC szegmensek közül tavaly a vitaminoké volt a legaktívabb, kicsivel megelőzve a fájdalomcsillapítókat és a köhögés elleni szereket. A legnagyobb OTC hirdető továbbra is a Bayer Hungaria – aki az elmúlt évben a második helyre tornászta fel magát a teljes piac hirdetői toplistáján is, megelőzve az Unilevert.
A másik dinamikusan növekvő szektor, a Kereskedelem reklámköltését elsősorban a hipermarketek gerjesztették, akik több mint 40 százalékkal költöttek többet tavaly a médiában, mint egy évvel korábban. A 20 éves jubileumát ünneplő Spar duplájára, a Tesco másfélszeresére növelte médiajelenlétét. A szintén jelentős büdzsével rendelkező hard diszkontok nem szálltak be a költekezési versenybe, sőt pár százalékkal még vissza is fogták ilyen jellegű kiadásaikat. A magyar üzletláncok (CBA, Reál, Coop) viszont felvették a kesztyűt, és a második félévben igencsak belehúztak a kommunikációba, végül éves szinten 19 százalékkal többet költöttek reklámra, mint 2010-ben. Az üzletláncok megnövekedett reklámköltési kedvének leginkább a kábeltévék, a köztéri cégek és a rádiók örülhettek, míg a sajtóban csökkent a jelenlétük, az országos tévékben pedig stagnált. Rajtuk kívül a kereskedelmi szektorban a teleshop-os csomagküldő cégek valamint a bevásárlóközpontok reklámaktivitása nőtt még, az előbbieké 65, utóbbiaké 17 százalékkal.
Ezzel szemben az FMCG gyártók 2 százalékkal visszafogták reklámköltésüket tavaly, és bár az élelmiszereknél 4 százalékos pluszköltést mért a Kantar Media, a szépségápolási termékeknél és a háztartási cikkeknél 5-5 százalékos mínuszt, az ital szektorban pedig ennél is nagyobb, 10 százalékos csökkenést mutatnak a számok. A szépségápolási területről a Henkel és az Unilever vont ki milliárdos összegeket, amit a Procter & Gamble, valamint a L'Oréal és a Beiersdorf pár százalékos büdzsénövekedése sajnos nem tudott ellensúlyozni. És valószínűleg az élelmiszer szektorban is csökkenést mutatna a mérleg, ha a Nestlé nem emelte volna meg olyan elképesztő mértékben médiabüdzséjét (68%-kal!). Maggi márkája – és ezzel az egész “szószok, alapok” szegmens – médiatámogatását közel két és félszeresére növelte, de gabonapelyhei, állateledelei, Boci és Balaton márkájának népszerűsítésére is látványosan többet költött 2010-hez képest. Eközben a Friesland és a Mars komoly, a Danone és az Unilever pedig 6-7 százalékos büdzsévágást hajtott végre, továbbá a chips és egyéb snackek költése majdnem a felére esett vissza. Az ital piacon is markáns mínuszokkal találkozunk: a szektor költésének felét adó sör és szénsavas üdítő szegmensben 8, illetve 6 százalékos volt a csökkenés, jegestea hirdetésre 28, energiaitalokéra pedig 49 százalékkal kevesebbet szántak a hirdetők, személy szerint leginkább a Coca-Cola, a Heineken, a Borsodi Sörgyár és a FÁÜ Zrt.
Kétszámjegyű csökkenés volt a távközlési szektorban is, ami leginkább a mobilszolgáltatóknak tudható be. Az ő büdzséjük adja ugyanis a teljes szektor költésének 60 százalékát, vagyis az ő 16 százalékos mínuszuk erősen befolyásolja az egész iparág reklámpiaci súlyát. Ráadásul tavaly a távközlési készülékek gyártói 36, az internetszolgáltatók 10, a vezetékes távközlési cégek pedig 49 százalékkal vágták vissza médiaköltésüket. Egyedül a kábeltévé költés nőtt a szektorban, 25 százalékkal. Ez is valójában egy cégnek, az UPC kábelszolgáltatójának köszönhető.
A pénzügyi szektor egészét nézve minimális, 2 százalékos csökkenést mért a listaáras költésekben a Kantar Media. A szektor költésének közel 80 százalékát adó Bankok szinten tartották, a nagyjából 10 százalékos súlyt képviselő Biztosítótársaságok viszont harmadával csökkentették médiabüdzséjüket, miközben a Brókerek, alapkezelők 27 százalékos, a Lakástakarékpénztárak pedig közel háromszoros emelést hajtottak végre. A legtöbbet hirdetett banki termék a Betét, lekötés volt, melyet a Személyi kölcsön követett enyhén növekvő reklámköltéssel. A nagyobb szereplők közül 2011-ben az OTP, az Unicredit, a Budapest Bank, a Cofidis és a Citibank döntött a költésnövelés, az Erste, a Provident és a Raiffeisen pedig a büdzsécsökkentés mellett.
A tavalyi év egyik legörvendetesebb trendje talán az autós szektor kommunikációjának újjáéledése volt. Az első félévben 23 százalékkal növelték költéseiket, és bár a 2. félévben kicsit lassult a növekedés, éves szinten mégis 19 százalékos pluszt produkáltak 2010-hez képest.
Média oldalon nem fordult meg semmilyen trend 2011-ben, bár a köztér valamivel jobb évet zárt, mint az elmúlt két évben, ami leginkább a kereskedelmi láncok, valamint az állami cégek és intézmények megnövekedett köztéri jelenlétének köszönhető. A kábeltévék egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a reklámtortából, miközben a három országos földi sugárzású csatorna bevétele pár százalékkal csökkent. A print bevételek tovább csökkentek, a rádiós és az internetes display hirdetési piac stagnált, a mozi pár százalékkal emelkedett, a hagyományos – freecardokra és beltéri poszterekre épülő – indoor piac pedig eltűnni látszik. (mfor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret egy felmérés szerint
Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, egy átlagos háztartás 1,6…
Tovább olvasom >Búzafronton nyugatról keletre haladva egyre romlik a helyzet
Erős kettősség jellemzi Magyarországot a búzafronton: míg az ország nyugati…
Tovább olvasom >Az idén végre lesz hazai kajszi- és őszibarack
A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az…
Tovább olvasom >