Jóval több élelmiszert dobnak ki a világon, mint korábban gondolták
A korábbi kutatások mind alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut.

Problémás mennyiség
Ha ez az élelmiszermennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna – írta csütörtökön a BBC News.
A tanulmány szerint a kereset növekedésével nő a kidobott élelmiszer mennyisége is. A kidobott ételek mennyisége akár kétszer akkora lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja.
Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpocsékolt élelmiszer.
Az élelmiszerpazarlás megállítása nyereség a fogyasztóknak és a bolygónak is – hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója.
Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszerveszteség. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott adatokat és ebből számolták ki az élelmiszerhulladék valódi mennyiségét.
Kiderült, hogy napi hétdolláros bevételtől elkezd növekedni a kidobott étel mennyisége. A FAO becslése még arról szólt 2015-ben, hogy a világ lakossága naponta 214 kalóriát dob ki. A holland tanulmány szerint azonban az elpocsékolt étel fejenként 527 kalória volt abban az évben – mondta el Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszerveszteséget.
Az élelmiszerpazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. „Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt” – hívta fel a figyelmet a tudós.
A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszerhulladék csökkentésére, mint az élelmiszeradagok csökkentése. Mint hozzáfűzték, nagyon fontos, hogy változtassunk a magatartásunkon, például ne vásároljuk túl sokat egyszerre.
A Plos One folyóiratban közölt tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszerveszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül. Általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba vagy a fogyasztóhoz jutás során, vagy a konyhában.
A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszerhulladék mennyiségét.
„Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszerproblémáit a jövőben”
– mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.
Kapcsolódó cikkeink
Ízek és ellentmondások: miért finom, ami nem egészséges – és hogyan együnk mégis magyarosan jól?
A magyar konyha világszerte híres gazdag ízvilágáról, tartalmas ételeiről és…
Tovább olvasom >FAO: a globális élelmiszerárak minimálisan emelkedtek márciusban
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak az ENSZ…
Tovább olvasom >Emelkedett a könnyű és a nehéz bárány ára is
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) rövid távú előrevetítése…
Tovább olvasom >További cikkeink
Föld napja: Felemás a magyar lakosság klímatudatossága
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a…
Tovább olvasom >Országos kampányt indított a Tej Terméktanács a trappista sajt népszerűsítésére
A Tej Terméktanács országos marketingkampányt indított a hazai előállítású trappista…
Tovább olvasom >Bizalomzuhanás a globális gazdaságban az amerikai vámháború nyomán
A világgazdaság vezető szereplőinek gazdasági bizalmi indexei jelentősen romlottak az…
Tovább olvasom >