Jóslatok és tények Tapolcán (1. rész)

A negatív piaci trendek ellenére jó hangulat jellemezte a Trade magazin szeptember 26–28. között zajló Business Days konferenciáját. A közel 300 résztvevő előtt az előadók részben pesszimistán, részben optimistán, de mindenképpen tettre készen nyilatkoztak az előttünk álló év tennivalóiról, amikor is a gyártók és kereskedők minden korábbinál nagyobb összefogására van szükség. Kétrészes cikksorozatunk első részében az első napi nyitóülésen és a második nap plenáris ülésén elhangzottakat foglaljuk össze.A konferencia nyitóeseményeként Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin főszerkesztője néhány szóban bemutatta a tavalyi Foodapesten debütáló kiadványunkat, amely ma az FMCG-szektor legnagyobb példányszámú auditált szaklapja. A kis- és nagykereskedőket, gyártókat és HoReCa-szereplőket megszólító kétnyelvű lap idén Trade Magazin Global címen külpiacokra szánt kiadványt is megjelentetett.

Együttműködési kényszer
Hovánszky László, az immár ötéves múltra visszatekintő Lánchíd Klub elnöke elmondta: a politikai döntéshozók egyre többször fordulnak a feldolgozóipar és a kereskedelem érdekeit képviselő klubhoz, kikérik a véleményüket törvény-előkészítésnél, az ágazattal kapcsolatos problémák elemzésekor. A 34 fős klub tagjai szakmailag képviselik a kereskedelmet és gyártói kört, rendezvényeik évről évre népszerűbbek.
Dr. Köves András, a Bunge Zrt. (akkori) kereskedelmi és marketingigazgatója a tavalyi évhez hasonlóan idén is egy „elfogott levélen” keresztül hívta fel a jelenlévők figyelmét a változó világpiaci központok, a nyersanyagválság és a kiskereskedelmi forgalomnövekedés generálta együttműködési kényszerre. Véleménye szerint az elkövetkező időszak csupán akkor lesz túlélhető, ha a kereskedelem és a feldolgozóipar a mostaninál is szorosabban együtt gondolkozik.
Ezt követően öt előadás következett élelmiszer-gazdaságunk teljesítményéről, dr. Karsai Gábor (GKI), Kozák Ákos (GfK Hungária), Szalókyné Tóth Judit (Nielsen), Fórián Zoltán (Agrár-Európa Kft.) és Nagy Péter (PwC) prezentálásában.

Helyzetelemzés minden szempontból
Az első napi vitafórum témája élelmiszer-gazdaságunk versenyképessége volt, a beszélgetést Krizsó Szilvia, a Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetője moderálta. Többek között arról kérdezte a résztvevőket, valóban meg kell-e kongatnunk a vészharangot.
Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára szerint a fogyasztók a kutatások során mást mondanak, mint ami a valóságban az üzletek pénztárainál realizálódik. Dr. Udovecz Gábor, az AKII főigazgatója úgy vélte, van/lesz trendforduló, a korábbi bőséges kínálat helyett hiányok jellemzik majd a következő éveket, de hosszú távú alapanyag-áremelkedést nem jósolt. Szegedyné Fricz Ágnes, az FVM főosztályvezető-helyettese a termelők-feldolgozók-értéke­sítők összefogásában és a hosszú távra való tervezésben látja a kiutat. Folláth Györgyné, az ÉFOSZ főtitkára úgy véli, hogy a kereskedőknek némi önmérsékletet kellene gyakorolni a feldolgozókkal szemben. Rövid távú stratégiának tartja, hogy a hazai törvényi előírásoknak megfelelő szerződéseket titkos mellékletek egészítik ki, amelyek olyan fizetési kondíciókat kényszerítenek a feldolgozókra, amely már létüket veszélyezteti. Feiner Péter, az OKSZ elnöke erősebb piaci szabályozásokat, iránymutatást sürgetett, úgy vélte, az élelmiszeripar spontán módon nem fog tudni kilábalni a jelenleg fennálló krízishelyzetből. A piac szabadságát és józan kiegyenlítődését üdvözölte dr. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, aki nem félti a szereplőket a megmérettetéstől és tanulástól, de a komplex megközelítés és az együttműködés szükségességét ő is hangsúlyozta. Dr. Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője a vásárlók tudatos fogyasztóvá válásáról, a problémaérzékenység növekedéséről számolt be.

Az ár a végén úgyis piaci lesz
A következő délelőttön, a kereskedelem napján Szalókyné Tóth Judit (Nielsen), dr. Tari István és Stickl László (Erste Bank), valamint Hovánszky László (Metspa) tartottak vitaindító előadásokat.
Rövid szünet után kerekasztal-beszélgetésre gyűltek össze a résztvevők. A moderátor ezúttal Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója volt, aki többek között a várható áremelések mértékéről kérdezte a résztvevőket.
Szendrő Tamás, a Csemege-Match kereskedelmi igazgatója szerint néhány kategóriában várható még jelentős áremelkedés, de átlagban 10-15 százalékos növekedésre azért nem számít. Bránát István, az Interfruct ügyvezető igazgatója idén leg­inkább a hús és kenyér kategóriában számít kiemelkedő áremelkedésre, jövőre a zöldség-gyümölcs ágazattól várható hasonló. Hovánszky László szerint az árakat a továbbiakban is a kereslet és a kínálat fogja meghatározni. Kujbus Tibor, a Reál cégvezetője szerint itthon az alapanyagár-emelkedésnek az unió véges készletei miatt importtermékekkel sem lehet elejét venni, mértékét a piac fogja meghatározni.
Az áremelkedéssel szemben a kereskedelmi láncok túlélését Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója a márkaépítés folytatásában, a kereskedők és gyártók szorosabb összefogásában látja. Saltzer Kornél, a Spar ügyvezető igazgatója a közös lobbizás szükségességére hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy a közös gondolkozás a továbbiakban elképzelhetetlen a termelők bevonása nélkül. A kereskedelmi cégek vezetői a kenyérárképzés kapcsán arra utaltak, hogy a termelői oldal szétaprózottsága és a valós vásárlói igényektől és lehetőségektől való elrugaszkodás miatt nehéz a megegyezés a sütőipari cégekkel. Hangsúlyozták: ezen a piacon éppúgy érvényesül a kereslet-kínálat szabályozó hatása, amit a pékek sem hagyhatnak figyelmen kívül.
A kerekasztal-beszélgetés hallgatósága aktívan véleményt nyilvánított az elhangzottakról, a termelői oldal a minőség iránti valós igényt és az együttműködés hiányát rótta fel a kereskedőknek, az egyik hozzászóló szerint igazi áttörésre csak a szigorodó törvényi szabályozás miatt került sor.
Erős-Hajdu Szilvia

Szeretettel várjuk vendégeinket jövőre a Business Days 2008 konferenciánk: Tapolca, Hotel Pelion 2008. szeptember 24-26.