Jön az új állattenyésztési törvény

Várhatóan tavasszal elfogadják az új állattenyésztési törvényt, amely lehetőséget ad arra, hogy a felszabaduló európai piacon a magyar tenyésztőszervezetek megvédjék pozícióikat multinacionális konkurenseikkel szemben, de ehhez összefogás kell – írja a Világgazdaság Online.

Az elmúlt év novemberétől új szabályozást vezettek be az Európai Unióban, amely szerint a tenyésztőszervezetek más országokban is megjelenhetnek és toborozhatnak tagokat. Ez lehetőséget és veszélyeket is rejt, ezért olyan szabályozást kell bevezetnünk, amely lehetővé teszi, hogy a magyar tenyésztőszervezetek meg tudják őrizni az előnyeiket – mondta a Világgazdaságnak Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke. Ezért módosítják tavasszal az állattenyésztési törvényt.

A hazai tenyésztőszervezetek pozícióinak megőrzése csak akkor lehetséges, ha az állattenyésztésben érdekelt szereplők összefognak– hangsúlyozta.

A minisztériumban az elmúlt hónapokban tematikus napokat tartottak a különböző állatfajokat érintő aktuális kérdésekről, amelyeken kiderült, hogy az agrártárca maximálisan nyitott a felmerülő problémák megoldására, és a NAK, a MÁSZ, valamint a tenyésztők hasonlóképpen látják a helyzetet. Zászlós Tibor szerint egy multinacionális vállalat bármikor képes arra, hogy olcsó ajánlatokkal próbáljon piacot szerezni, de a magyar gazdák már kellő tapasztalattal rendelkeznek, hogy ne csábuljanak el.

Adminisztratív könnyebbséget is hoz a hazai állattenyésztőknek az új jogszabály, a papírmunkák egyszerűsödésével több idejük lesz arra, hogy a szakmájukkal foglalkozhassanak, de hogy állategészségügyi státuszunkat megőrizhessük, sőt javíthassuk, továbbra is nagy odafigyelésre lesz szükség– mondta Zászlós Tibor.

Értékelése szerint 2010 óta javult az állattenyésztés helyzete, amiért az agrárkormányzat és a kamara sokat tett – a tejválságot például az
Európában a legmagasabb egy literre jutó támogatással sikerült átvészelni –, de továbbra is fontos feladat, hogy növeljük a feldolgozott áruk mennyiségét. Az állatlétszám emelése is cél, de a minőségre kiemelten kell figyelni nemcsak az állattartásnál, hanem a tenyésztésben is. Ehhez fejleszteni kell a laborhálózatot, ki kell bővíteni a genomikai ivadékvizsgálatok alkalmazását.

Az állattenyésztők szintén kiemelt feladata megfelelni a munkaerőhiányból adódó kihívásoknak. Hosszabb távon enyhítheti a helyzetet, ha a gyerekeket már kiskorukban elkezdik az állattenyésztés felé orientálni, bemutatva a szakma szépségeit. Meg kell győzni a fiatalokat, hogy nem embertelenek a munkakörülmények, és vannak kiváló munkakörök az állattenyésztésben számukra is. (vg.hu, Kelemen Zoltán)