Jól jöhet a magyar tejszektornak a kvótarendszer megszűnése

Nem veszélyforrást, hanem sokkal inkább lehetőséget jelent a magyar tejszektor számára, hogy április elsejétől megszűnik az uniós tejkvóta rendszer – olvasható az agrarszektor.hu-n.. A hazai piaci szereplők helyzetét tovább javíthatja, hogy az új agrártámogatási rendszerben kiemelt pozíciót kapnak. Bár a nyerstej-kivitel mennyisége csökkenhet a korábbiakhoz képest, az ágazat exportja összességében perspektivikus lehet.

A nyerstej kiviteli ára több mint harmadával volt alacsonyabb idén januárban, mint egy évvel korábban. Ami azonban még ennél is fontosabb tény, hogy 11 százalékkal alatta maradt a belföldi árnak is. Itt az ideje tehát, hogy átgondoljuk az alapanyag-kivitel helyét a tejszektor mérlegében. A téma azért is aktuális, mert az EU tejkvóta rendszerének immár csak napjai vannak hátra az április elsejei megszűnésig.

A magyarországi tejtermelés mennyisége tartósan meghaladja a belföldi igényeket. A felesleget nyerstejként vagy feldolgozott formában külföldön kell eladnunk.

Kiviteli lehetőségek szempontjából a térség (amelybe Olaszországot is beleértjük) számos lehetőséget kínál, de a belföldi tej- és tejtermékfogyasztás jelentősen elmarad a biológiai igényektől, bővüléséből minél nagyobb részt kellene a hazai termékeknek elfoglalniuk.

Tény azonban, hogy a felesleg nyomja a belföldi piacot, ezért érthető, hogy a nyerstej kivitele annak ellenére az előző évi szinten maradt 2014-ben, hogy éves átlagára 5 százalékkal mérséklődött. Ezt erősíti, hogy eközben – az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint – a nyerstej termelői átlagára 103,14 Ft/kg volt 2014-ben. Az előző évihez képest 7 százalékkal emelkedett, így megdőlt a 2013. évi árrekord (95,95 Ft/kg). (A nyerstej kiviteli átlagára 109,65 forint/kg volt 2014-ben, a termelői árat 6 százalékkal haladta meg.)

A nyerstej exportja mennyiségben 2011-es csúcsa óta 10 százalékkal mérséklődött. E mögött a legfontosabb magyarázat a belföldi tejárhoz képest elolvadt árelőnye. 2013 közepén ez még több mint 27 forint volt kilogrammonként, 2015 januárjában viszont 10 forintos mínuszt mutatott. Itt meg kell jegyezni, hogy az export üzletek rendre euróban köttetnek. A forint gyengülése tehát javíthatja az eladó pozícióját, de a vevő persze ebből is kéri a részét.

Nem kis tételekről beszélünk, hiszen a kivitt nyerstej 2011-ben a termelés közel 30 százalékát, de még ma is negyedét teszi ki. A 2003-2004 évi mélypont (39-49 ezer tonna) után 2011-re a nyerstej export 480 ezer tonnára nőtt, tavaly 431 ezer tonnát tett ki. Nem véletlen tehát, hogy a magyar tejvertikum legfontosabb exportterméke 2006 óta a nyerstej: a termékkör erőteljes exportbővülése miatt aránya a 2004-es 22 százalékról több mint 40 százalékponttal 2012-ben 62,3 százalékra nőtt, azóta pedig kissé csökkent.

Nyerstejet nem csak termelők, kerekedők, hanem tejfeldolgozók is exportálnak. A termelők és a kereskedők nyerstej kivitele 6 százalékkal csökkent, a feldolgozóké 24 százalékkal emelkedett 2014-ben az előző évhez képest. A nyerstej 65 százalékát a termelők és a kereskedők, 35 százalékát a feldolgozók szállították külföldre.

Az AKI adatai szerint, Magyarországon a nyerstej felvásárlása 9 százalékkal volt több 2014-ben, mint az előző esztendőben. A KSH adatai szerint a felvásárlás növekedése miatt a tejtermékek bruttó termelése és belföldi értékesítése egyaránt 5 százalékkal nőtt, míg az exportja 1 százalékkal volt alacsonyabb 2014 első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A nagy kérdés, hogy a nemzetközi árcsökkenésekkel összefüggést mutató hazai belföldi és exportár-mérséklődés nyomán hogyan alakul az idén és a későbbiekben a nyerstej kivitele. A mögötte lévő motivációk között a magasabb jövedelmezőség szerepe csökken, de a felesleg levezetési feladat továbbra is nagy. A tejtermelés tovább emelkedik, miközben a belföldi piac bővülése ennek ütemétől elmarad. Ez az exportálható nyers vagy feldolgozott árualap növekedését vetíti előre.

A Takarékbank Agrár Központjának előrejelzése szerint az idén csökken a kivitt nyerstej mennyisége, de ez az értékesítési csatorna tartósan megmarad. A „rajta kifolyó” tejmennyiség középtávon a jelenleginél 10-15 százalékkal alacsonyabb szinten stabilizálódhat.

Pozitív lehet a tejtermékek exportjának jövőképe is. Továbbra is úgy látjuk, hogy a tejkvóta megszűnése nem okoz jelentős pozícióromlást a magyarországi tejszektor számára. Sokkal inkább lehetőségként kell rá tekinteni, mint veszélyként. Ezt erősíti az is, hogy az új támogatási és pályázati rendszerben az állattartók – köztük a tejtermelők is – kiemelt stratégiai pozícióban vannak, lesznek.
(agrarszektor.hu, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Takarékbank Agrár Központ)